A magyar köztársasági elnök volt a díszvendége Hamburg hagyományos, ünnepi rendezvényének, a Mátyás napi vacsorának. A rendezvény idei mottója ,,Európa békés forradalma 1989” volt, és Sólyom László mellett Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter és az NDK állambiztonsági iratait kezelő hatóság vezetője, Marianne Birthler is díszvendégként vett részt a Matthiae-Mahl-on.
A német politikai, gazdasági és kulturális élet 400 meghívott képviselőjének a jelenlétében a magyar államfő emlékeztetett arra, hogy Németország az egyetlen olyan nyugati ország, illetve az Európai Unió egyetlen olyan alapító tagállama, amelyet közvetlenül érintett a 20 évvel ezelőtti fordulat, illetve még ma is befolyásolja az ország életét. Noha a változások a német újraegyesülés keretei között mentek végbe, Németországban, az ország keleti felében is hasonló gondokkal kellett megküzdeni, mint Magyarországon - jelentette ki az államfő, utalva a demokráciába való átmenet problémáira, a múlt leküzdésének alkotmányos dilemmáira, továbbá a privatizációra.
Beszédében az államfő emlékeztetett arra is, hogy a nemzetközi közvélemény szemében Magyarország és más közép-európai államok hosszú időn keresztül "új demokráciáknak" számítottak. Megjegyezte, hogy ezt a megfogalmazást a kilencvenes évek elején - az alkotmánybíróság elnökeként - már visszautasította. "A demokrácia ugyanis számunkra nem volt új, hanem csupán visszatértünk hozzá" - hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a közös sors következtében a két ország között kölcsönös empátia alakult ki. Ennek kapcsán megértést sürgetett Magyarország reális megítéléséhez, egyes negatív fejlemények megfelelő kezeléséhez, hangsúlyozva, hogy azokat sem elszigetelten, sem felnagyítva nem szabad kezelni.
Az elnök rámutatott arra is, hogy a közös sors, a határnyitás és a demokratikus fordulat nem csupán a kölcsönös empátiát biztosította, hanem nyilvánvalóvá tette a két ország közötti szolidaritást is. Úgy értékelte, hogy az egykori keletnémeteknek nyújtott magyar segítség, a menekültek kiutazásának engedélyezése egyrészt az akkori magyar kormány, egyúttal ugyanakkor a magyar lakosság és a civil szervezetek rendkívüli szolidaritási akciója volt. "Mindig büszke leszek arra, amit Németh Miklós volt miniszterelnök mondott az akkori német kancellárnak, Helmut Kohlnak a határnyitás árát firtató kérdésére válaszolva" - fogalmazott Sólyom László, idézve a választ, nevezetesen, hogy Magyarország nem folytat emberkereskedelmet.
Az események azonban nem korlátozhatók csupán a páneurópai piknikre vagy az 1989. szeptember 11-i határnyitásra - emlékezett vissza Sólyom László, hozzátéve, hogy sem a vasfüggöny lebontása, sem a keletnémetek kiutazásának engedélyezése önmagában nem szüntette volna meg Európa megosztottságát. Utalt arra, hogy szeptember végén, Magyarországon a kommunista párt és az ellenzéki erők közötti kerekasztal-tárgyalások már befejezés előtt álltak. Sólyom László a forradalomnak ezt a tárgyalásos úton végbement fajtáját egyedülállónak nevezte.
Az elnök emlékeztetett arra is, hogy ez a csodálatos "jogállami forradalom" szorosan kapcsolódott az 1956-os magyarországi forradalomhoz és szabadságharchoz. Nem csupán azért, mert megvalósította az 1956-os célokat, hanem azért is, mert a békés fordulat alapja a kommunisták és az ellenzéki erők között létrejött egyetértés volt arról, hogy az 1956-os vérontást, illetve az áldozatokat minden áron el kell kerülni.
Az államfő felhívta a figyelmet egy másik, kevésbé ismert történelmi körülményre is, amely szintén szerepet játszott a keletnémetek ügyének megoldásában. Emlékeztetett arra, hogy a szövetségi köztársaság annak idején csaknem az egész német kisebbséget hozzásegítette ahhoz, hogy elmeneküljön a kommunista Romániából. Romániából magyar menekültek érkeztek Magyarországra, menekülve a nemzeti kisebbségek elviselhetetlen elnyomása elől. Visszatoloncolásuk elképzelhetetlen lett volna, Magyarország ezért csatlakozott a genfi menekültügyi konvencióhoz, amit azután kihasználhatott a keletnémetek javára is - mondta az államfő. E közös tapasztalatokra hivatkozva Sólyom László kifejezte reményét, hogy sem Németország, sem Európa nem törődik bele abba, hogy ma az EU egyik tagállamában durván korlátozzák a magyar kisebbség anyanyelvének használatát.
Magyarország - hangsúlyozta az államfő - intézményeinek működése alapján mindenképp bizalmat várhat el. Nyugat-Európa számos hagyományos demokráciáiban vannak aggodalomra okot adó fejlemények - mondta, emlékeztetve a szélsőséges csoportok és pártok randalírozására vagy akár a rasszista bűncselekményekre. A világ bizalma ugyanakkor nem inog meg ezekben az országokban, mert magát a rendszert stabilnak tartják, és nem értékelik túl a fenyegetések súlyát. Magyarországot is ugyan így kell és lehet megítélni, és nem egyszerűen méltányosságból, hanem tudatosan, a tények ismeretében - jelentette ki ünnepi beszédében Sólyom László.