Balázs Péter december 11-én Berlinben megbeszélést folytatott Guido Westerwellével, a közelmúltban alakult német szövetségi kormány külügyminiszterével. A találkozó elsődleges célja a tárcavezetők közötti első személyes kapcsolatfelvétel, a hagyományosan szoros kétoldalú kapcsolatok, illetve a mindkét felet foglalkoztató aktuális nemzetközi ügyek áttekintése volt.

Mindkét miniszter azt hangsúlyozta elsősorban, hogy elkötelezettek a sokoldalú együttműködés, az intenzív politikai párbeszéd folytatása és elmélyítése mellett. Balázs Péter stratégiai fontosságúnak nevezte a Berlinhez fűződő viszonyt, külön kiemelve a gazdasági és befektetői kooperáció jelentőségét.

Németország nyitott a részvételre illetve a bekapcsolódásra a magyar közreműködéssel megvalósuló regionális együttműködési projektekbe. Balázs Péter ebből kiindulva tájékoztatta partnerét az Európai Duna Stratégiával kapcsolatos magyar elképzelésekről, valamint a tervezett Duna-csúcstalálkozóról, amelyet 2010. február 25-én és 26-án rendeznek Budapesten. A külügyminiszter utalt arra, hogy a csúcsra Angela Merkel kancellárt is várjuk. Guido Westerwelle a visegrádi államok együttműködése iránt is élénk érdeklődést mutatott. Mint mondta, ebben eseti jelleggel Berlin is szívesen részt venne. A német bekapcsolódásra kiváló alkalmat adna a Visegrádi Négyek és Németország külügyminiszteri találkozója, még 2010 első felében, a magyar V4-elnökség idején.

Balázs Péter és Guido Westerwelle részletesen egyeztetett az Európai Unióban zajló folyamatokról, a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követő új helyzetről. Mindketten üdvözölték a szerződés életbe lépését, és a közösség működésének folyamatossága szempontjából fontos előrelépésnek nevezték az Unió új vezetőinek kijelölését. A magyar külügyminiszter mindazonáltal hangsúlyozta az állandó tisztséget betöltők, illetve az európai politikába dinamikát vivő tagállami elnökségek közötti egyensúly fenntartását. Egyeztették az újonnan felálló Európai Külügyi Szolgálattal kapcsolatos álláspontjukat, s egyetértettek abban, hogy a pozíciókat mind Brüsszelben, mind a külképviseleteken arányosan kell elosztani. Balázs Péter hangsúlyozta hazánknak a Nyugat-Balkán integrációja melletti elkötelezettségét, és részletesen szólt a boszniai helyzetről.

Az aktuális nemzetközi kérdések közül a külügyminiszterek főként Afganisztánnal foglalkoztak. A német belpolitikában jelenleg rendkívüli érzékenységet kiváltó kérdéssel kapcsolatban Balázs Péter tájékoztatta partnerét arról, hogy 200 katonával növeljük a magyar kontingens létszámát.

A külügyminiszter egyben ismertette a magyar-szlovák viszonnyal kapcsolatos aktuális fejleményeket, a nyár folyamán kialakult feszültség csökkentése érdekében tett lépéseinket, illetve a felmerült ügyekkel kapcsolatos álláspontunkat, amelyre a német partner támogatóan reagált. Balázs Péter végül magyarországi látogatásra hívta meg Guido Westerwellét, amit az örömmel elfogadott.

Balázs Péter ezt követően Christoph Heusgennel, a kancellár kül- és biztonságpolitikai főtanácsadójával találkozott. Ekkor adta át Bajnai Gordon miniszterelnök Angela Merkelnek szóló meghívó levelét a február végi Duna-csúcsra. A főtanácsadó kedvezően reagált a meghívásra, és egyébként is nyitottnak mutatkozott kormányfői találkozó mielőbbi megvalósítására. Christoph Heusgen elismeréssel nyilatkozott a magyar gazdaság teljesítményéről, a kormánynak a stabilizáció érdekében tett lépéseiről. A szlovák kérdéssel kapcsolatos magyar álláspontot a kancellár főtanácsadója is pozitívan fogadta. A felek ezen túl egyeztettek az aktuális boszniai, illetve törökországi helyzetről.

A nap folyamán Balázs Péter részt vett a Hans-Dietrich Genscher, volt szövetségi külügyminiszter tiszteletére a berlini magyar nagykövetségen rendezett ünnepségen. A német politikusnak Európa békés egyesüléséért kifejtett tevékenységéért, továbbá Magyarország euroatlanti integrációjának támogatásáért a Széchenyi Tudományos Társaság elnöksége a Széchenyi Aranyérmet adományozta. Köszöntőjében Balázs Péter kiemelte: a 20 évvel ezelőtti történelmi időkben Genscher - Helmut Kohl akkori kancellárral együtt - nyitott tárgyalópartnernek bizonyult, a későbbiekben pedig minden tőle telhető eszközzel segítette hazánk európai integrációját.

A látogatáshoz kapcsolódóan Balázs Péter a Német Külpolitikai Társaság rendezvényén szakértőknek, illetve a német sajtó jelenlévő képviselőinek tartott előadást. Elsősorban a magyar külpolitika főbb súlypontjait, azon belül is szomszédságpolitikai törekvéseinket ismertette. Beszámolt továbbá a 2011. évi magyar EU-elnökség prioritásairól, valamint tájékoztatott a hazai belpolitikai helyzetről, a kormány válságkezelő intézkedéseiről.

(2009. december 11.)