Az Európai Unió spanyol elnökségének nyitó rendezvényeként tartották január 13-án és 14-én a Madrid melletti Segovia, La Granjában az európai ügyekért felelős miniszterek/államtitkárok informális ülését. Ezen Kiss Tibor, az európai uniós ügyekért felelős szakállamtitkár képviselte a Külügyminisztériumot.

A spanyol elnökséggel megkezdődött a Magyarországot is magában foglaló spanyol-belga-magyar trió elnökség, egyben a Lisszaboni Szerződés alkalmazása, valamint a három ország által közösen kidolgozott trió elnökségi program végrehajtása.

Az ülésen a tagállamok értékelték a trió program és különösen a spanyol hat hónapos tervek fontosabb politikai dossziéit, és áttekintették a Lisszaboni Szerződés végrehajtásával összefüggő kérdéseket.

Az Európai Unió a Lisszaboni Szerződés életbe lépésével rendelkezik azokkal az új intézményi mechanizmusokkal és eszközökkel, amelyek lehetővé teszik, hogy hatékonyabb, gyorsabb döntéseket hozzon. Az Uniónak így már nem az a feladata, hogy az új célokat szolgáló intézményrendszer létrehozásával foglalkozzon, hanem az abban foglalt lehetőségek kihasználásával olyan kiemelkedően fontos kérdésekre koncentráljon, amelyek Európát kisegítik a gazdasági és pénzügyi válságból, megerősítik az európai szociális modellt, és egyben versenyképesebbé, polgárközelibbé, a globális érdekérvényesítésben és képviseletben erősebbé teszik.

A tagállamok támogatták a spanyol elnökséget abban, hogy a következő hónapok legfontosabb feladata a gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalás, a munkahelyteremtés, a foglalkoztatáspolitikai kihívások koordinált kezelése és a munkanélküliség visszaszorítása. Ennek kiemelt eszköze lesz az EU következő tíz éves versenyképességi stratégiája, a lisszaboni stratégia. E tekintetben a miniszterek reálisan értékelve a lisszaboni stratégia eredményeit olyan új programot sürgettek, amelyben a célokhoz pontosan hozzárendelt uniós és nemzeti eszközöket határoznak meg közösen, valamint az eredményesség érdekében szorosabb a program koordinációja, a kormányzás. Üdvözölték, hogy ezeknek a témáknak szentelve az állam- és kormányfők 2010. február 11-én ülést tartanak.

Az EU politikai napirendjén továbbra is kiemelt helyen szerepel a fenntarthatóság és klímaváltozás elleni küzdelem, amelynek érdekében, a koppenhágai tárgyalások következtetéseit is levonva, az Unió elkötelezett marad a célkitűzések mellett, és folytatja a munkát a többi partner meggyőzése érdekében.

A Lisszaboni Szerződés megnyitja az utat ahhoz, hogy az Európai Unió a globális folyamatokban egységesebben képviselje érdekeit, s ezt a feladatot az Európai Külügyi Szolgálat látja el. Az európai ügyekért felelős miniszterek sürgették az Európai Külügyi Szolgálat létrehozását, az ehhez szükséges jogszabályok mihamarabbi elkészítését.

A Lisszaboni Szerződés számos új lehetőséget tartalmaz, amely az uniós polgárok aktívabb részvételét teremti meg a politikai döntésekben és befolyásolásukban. Az európai polgári kezdeményezés az EU történetében először biztosítja, hogy a polgárok egy csoportja különböző tagállamokból – egy millió aláírással – megindítsa az uniós jogalkotás gépezetét, és döntést kezdeményezzen. Az európai miniszterek egyetértettek abban, hogy ennek az eszköznek könnyen hozzáférhetőnek és alkalmazhatónak kell lennie, ugyanakkor el kell kerülni, hogy ezzel visszaélve az uniós értékekkel ellentétes célok érdekében használják.

A Lisszaboni Szerződésben szintén új rendelkezés a tagállamok közötti szolidaritási klauzula, amely a tagállamok ért természeti csapás vagy egyéb fenyegetettség esetén mond ki segítséget, együttműködést. Ennek pontos alkalmazásával is foglalkozni fog a spanyol elnökség.

A miniszterek mindezekről a kérdésekről a vitát az Európai Tanács ülését előkészítő, valamint az unió horizontális kérdéseit megtárgyaló Általános Ügyek Tanácsában folytatják Brüsszelben. A következő tanácsülés 2010. január 25-én lesz.

(2010. január 14.)