Árpádházi Szent Erzsébet emléke a prágai Szent Ágnes-kolostor „Sv. Anežka Česká – princezna a řeholnice“ (Szent Ágnes – cseh hercegnő és szerzetesnő) című kiállításán

Szent Ágnes (1211–1282) I. Ottokár cseh király és II. Béla magyar király leányának, Kon- stancia hercegnőnek a leánya. Születésének 800. évfordulója tiszteletére a prágai érsekség Szent Ágnes évének nevezte ki a 2011. esztendőt.

Ebből az alkalomból a Cseh Nemzeti Galéria a Szent Ágnes-kolostorban nagyszabású kiállítást rendezett a II. János Pál pápa által szentté avatott egyedüli cseh női szent tiszteletére. A látogató több mint 200 kiállítási tárgyat tekinhet meg a festészeti, szobrászati és más művészeti munkákból. A kiállítók elsődleges célja az volt, hogy a különböző történelmi korok fényében bemutassák Szent Ágnes kultuszát. Az első részben a látogató betekintést kap Ágnes életébe, lelki világának mélységébe, valamint hétköznapjaiba. A továbbiakban megtekinthetjük azokat a képzőművészeti és irodalmi alkotásokat, amelyek Szent Ágnes tiszteletéről tanúskodnak a kora középkortól napjainkig. A cseh szent reprezentálása mellett nagy teret kapott két másik fejedelmi származású közép-európai szent hercegnő bemutatása is. Szent Ágnes kortársa volt Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) és a sziléziai Szent Hedvig (1174?- 1243).

Árpádházi Szent Erzsébet II. Endre magyar király és Merániai Gertrud lánya volt. Már négy éves korában eljegyezték a thüringiai Hermann őrgróffal. Eisenachba, majd Wartburgba költözött. Férjét hamarosan elveszítette, s annak öccséhez ment újból férjhez, akivel boldog házasságban élt. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított szegények és árvák részére. A második gyermekáldás után kórházat nyított, ahol maga is dolgozott. Húsz éves korában ismét elveszítette férjét, gyermekkori barátját. Nagyon nehéz sors várt rá, mert férie családja megfosztotta vagyonától. Titokban elhagyta Wartburg várát, majd Marburgba költözött, ahol Assisi Szent Ferenc harmadik rendjének tagja lett. Egyszerű szürke köntösben járt, s nem akart visszatérni Magyarországra sem, fiai közelében maradt. Halála napjától csodák sorozatáról vannak feljegyzések. Már 1235-ben szentté avatták.

A kiállítás anyaga bizonyítja, hogy Csehországban Szent Ágnes mély tisztelete mellett Szent Erzsébet kultusza is évszázadokig élt. Szobrok, festmények, oltárképek, grafikák, írásos anyagok igazolják ezt a tényt. Árpádházi Szent Erzsébet a nála valamennyivel fiatalabb magyar és cseh hercegnőt személyesen nem ismerte, de elképzelhető, hogy tudtak egymásról. A csodálatos az, hogy fiatalon olyan közös utat választottak, amely még életükben szentté s halhatatlanná avatta őket.

Ez év március végéig egyedülálló lehetőségük nyílik az érdeklődőknek, hogy egy helyen megtekinthessék az Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére alkotott remekműveket, amelyeket Csehország különböző muzeális gyűjteményei őriznek.

http://www.ngprague.cz/cz/10/0/3825/sekce/sv-anezka-ceska-princezna-a-reholnice/

A csatolt fényképek a „Foto©Národní galerie v Praze 2011“ tulajdonát képezik.

Prága, 2012. január

Szerző: Truchlá Klára,

A Cseh Nemzeti Könyvtár

Külföldi Beszerzési Osztályának referense