A diplomáciai kapcsolatok felvételét követő években az országaink közötti együttműködést a közös ideológia alapok és az azonos világgazdasági blokkhoz való tartozás határozta meg. Ebben az időszakban a KGST keretében a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok intenzívek voltak és számos megállapodás került aláírásra (pl. hitelnyújtásról, kubai tudományos szakemberek, szakmunkások továbbképzéséről, IKARUS autóbuszok összeszereléséről, az árucsere-forgalomról, és atomenergia-ipari együttműködésről).
A rendszerváltást követően a politikai kapcsolatok a mélypontra kerültek, a gazdasági-kereskedelmi kontaktusok pedig gyors ütemben visszaestek. Kétoldalú kapcsolatainkban jelenleg irányadónak tekintjük az Európai Unió kubai politikáját, az EU 1996-ban megfogalmazott, és ma is érvényben levő Közös Álláspontját.
Magyar részről:
Kubai részről: