Fontosabb egyezmények
1960 és 1990 között számos megállapodás, szerződés, egyezmény, munkaterv, jegyzőkönyv került aláírásra, amelyek nagy része mára hatályát vesztette. A rendszerváltást követően több új egyezményt kötöttünk.
Magyarország és a Kubai Köztársaság Kormánya között jelenleg hatályban lévő egyezmények:
  • Havannában 2006. február 14-én aláírt, a kulturális, az oktatási és a tudományos cserekapcsolatokról szóló egyezmény ( 156/2007. (VI.27.) Korm. rendelet);
  • Gazdasági együttműködés kialakításáról szóló megállapodás (128/2006. (VI.1.) Korm. rendelet);
  • a Magyarország  diplomata- és szolgálati és a Kubai Köztársaság diplomata-, hivatali és szolgálati útleveleivel rendelkező állampolgárainak kölcsönös vízummentességéről (2002/8 Nemzetközi Szerződés a külügyminisztertől);
  • A vízumkényszer megszüntetéséről Budapesten, az 1978. évi augusztus hó 9. napján aláírt egyezmény felmondásáról (azaz vízumkényszer bevezetése; 2001/8 Nemzetközi szerződés a külügyminisztertől);
  • Beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről, Havannában 1999. október 22-én aláírt megállapodás (2004. évi VI. törvény);
  • Megállapodás a két külügyminisztérium közötti együttműködésről (1994);
  • Polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Havannában 1982. november 7-én aláírt szerződés (1984. évi 4. tvr.);
  • Budapesten a, az 1974. évi március hó 29. napján aláírt, a polgári légiközlekedésről szóló egyezmény (13/1979. MT rendelet);
  • 1969. július 24-én aláírt konzuli egyezmény (1972. évi 22. tvr.);
  • Egészségügyi együttműködés tárgyában 1966. június 15. napján aláírt egyezmény (1969. évi 16. tvr.).


A kapcsolatok rövid története

A diplomáciai kapcsolatok felvételét követő években az országaink közötti együttműködést a közös ideológia alapok és az azonos világgazdasági blokkhoz való tartozás határozta meg. Ebben az időszakban a KGST keretében a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok intenzívek voltak és számos megállapodás került aláírásra (pl. hitelnyújtásról, kubai tudományos szakemberek, szakmunkások továbbképzéséről, IKARUS autóbuszok összeszereléséről, az árucsere-forgalomról, és atomenergia-ipari együttműködésről).

A rendszerváltást követően a politikai kapcsolatok a mélypontra kerültek, a gazdasági-kereskedelmi kontaktusok pedig gyors ütemben visszaestek. Kétoldalú kapcsolatainkban jelenleg irányadónak tekintjük az Európai Unió kubai politikáját, az EU 1996-ban megfogalmazott, és ma is érvényben levő Közös Álláspontját.



Magas szintű látogatások


Magyar részről:

  • Dr. Eörsi Mátyás, az OGY Külügyi Bizottságának elnöke (1995)
  • Dr. Tétényi Tamás pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár (1996)
  • Szent-Iványi István külügyi politikai államtitkár (1997)
  • Gilyán György IKIM közigazgatási államtitkár (1997)
  • Dr. Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter  (1999)
  • Boross Imre tárca nélküli miniszter (2000)
  • Surányi György, az MNB elnöke (2000)
  • Gilyán György GM helyettes államtitkár (2001)
  • Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke (2002)
  • Dr. Oláh Lajos, államtitkár, KHEM (2009)
  • Dr. Nagy Róza, közigazgatási államtitkár, NGM (2011)

Kubai részről:

  • Isabel Allende Karam külügyminiszter-helyettes (1995)
  • Miguel Garrido felsőoktatási miniszter-helyettes (1996)
  • Jaime Crombet, a kubai Nemzetgyűlés alelnöke (2002)
  • Angel Dalmau külügyminiszter-helyettes (2002)
  • Ricardo Guerrero, külföldi befektetési és gazdasági miniszterhelyettes (2005)