Split - 2007. évi konzuli tapasztalatok

Évről évre népszerűbb az Adria immár a magyar vitorlázók, és motorcsónaktulajdonosok körében is.

A megfelelő kategóriájú vízijártassági engedélyek megszerzésén túl figyelmmel kell lenni a közúti közlekedéstől éltérő szabályok betartására is. A fedélzeten tartozkodó személyzet, és az utasok pontos listáját minden esetben a kihajózás helye szerint illetékes kikötőparancsnokságon (Lučka Kapetanija) be kell jelenteni, mivel mind a fizető, mind a privát célú utaztatás idegenforgalmi adófizetési kötelezettség alá esik. Gyakran előfordulő eset, hogy a vízi jármű tulajdonosa nem ugyanaz a személy, mint a kapitány, és a tulajdonos nem tartózkodik a hajón. Ilyen esetben feltételenül szükséges, hogy a tulajdonos horvát közjegyző előtt tett írásos nyilatkozatában hatalmazza fel a kapitányt a vízi jármű használatára. Ellenkező esetben, ellenőrzés során a horvát rendőrség a lopás gyanúja miatt a tulajdonviszonyok tisztázásáig kikötőbe vontathatja a hajót.

A felségvizeken történő áthajózás során kötelező a legközelebbi horvát fenhatóságú kikötőbe hajózni határrendészeti és vámvizsgálat céljából. Több esetben előfordult, hogy a rendkívűl keskeny bosnyák felségvízen áthajózó vitorlások nem jelentkeznek be a legközelebbi horvát kikötőben, és evvel tiltott határátlépés szabálysértését valósítja meg.

Közúti közlekedés

A horvát autópályák a turistaszezonban rendkívűl nagy forgalmat bonyolítanak le. A két leghosszabb alagútnál (Sveti Rok és Mala Kapela) még csak az egyik „csövet” adták át forgalomnak, emiatt jelentős (több kilométer hosszú) torlódások is előfordulhatnak, különösen turnusváltások (péntek illetve szombat) idején. Amennyiben erre mód nyílik, javasoljuk inkább hétközben utazni, így a menetidő több órával is lerövidülhet.

Tapasztalaink szerint a balesetek túlnyomó többsége az érkezés vagy a hazutazás napján következik be. Sajnos még elég gyakran fordul elő, hogy ez utóbbi esetben a turista megfelelő utasbiztosítás, hiányában helyi fizetőeszközét elköltve, a mielőbbi célbaérés reményében túllépi a sebességkorlátozást. A rendőrség szabálysértési feljelentése helyszíni bírsággal történő elintézése esetén horvát kuna hiányában nem fizethető be a büntetés a csekken, így a rendőrség szabálysértési bíró elé kénytelen utalni az ügyet.

A szabálysértési bíróság ügyeletes bíró útján hétvégén is tart tárgyalást, ami a hazautazó külföldiek helyzetét megkönnyíti, és szerencsés esetben aznapi továbbutazást tesz lehetővé. A horvát törvények szerint a szabálysértési eljárásban a külföldi használhatja anyanyelvét, így a magyar állampolgárok részére is minden esetben tolmácsot rendelnek ki. Előfordulhat azonban, hogy az adott bíróság részére nem áll azonnal rendelkezésre magyar tolmács, így az eljárás lefolytatása rövid késedelmet szenvedhet.

A nyelvi nehezségek áthidalása és az eljárás jobb megértése céjából bármilyen rendőri intézkedés esetén célszerű értesíteni a magyar konzult.

A magyar turisták között már elterjedt néhány a horvát rendőrséggel kapcsolatos „városi legenda” amelyek részben alaptalanok. A következőkben megemlítünk néhány életszerű típusesetet:

I. Konzuljainknak viszonylag gyakran panaszolják a magyar sofőrök, hogy a kisebb, koccanásos baleseteknél is rendőrt hív a balesetben érintett másik fél.

A sérült gépkocsi a Horvát Köztársaság területét valóban csak a rendőrség által kiállított „gépjármű károsodási jegyzőkönyv” birtokában hagyhatja el, így a rendőri jegyzőkönyvek felvétele a magyar gépkocsiovezető érdeke is. A biztosítások érvényesítésehez szintén elengedhetelen a helyszíni és az alkoholvizsgálat eredményét tartalmazó jegyzőkönyv.

II. „Szombaton, a hazautazás során történt ráfutásos balesetet szenvedtünk és az intézkedő rendőr még aznap bíró elé akart állítani, ugyanakkor a horvát sofőrt nyomban elengedte, és még az útlevelünket is elvette.”

A kisebb baleseteknél viszonylag gyakori eset, hogy mindkét fél közlekedési szabályt sért (például az elöl haladó jármú nem jelezi irányváltoztatási szándékát, a mögötte haladó pedig nem tart megfelelő követési távolságot, stb.), és amíg a külföldi állampolgárt az eljárás mielőbbi befejezése céljából még aznap, vagy a másnap szabálysértési bíró elé idézik, addig a horvát felet csak több munkanappal később, munkaidőben idézik meg. Nyelvi és egyéb kommunikációs nehézségek miatt a helyzet könnyen félreértelmezhető úgy, hogy a horvát felet a rendőr „futni hagyta”.

Az útiokmány elvétele külföldi szabálysértő esetén jogosan alkalmazott kényszerintézkedés, melynek célja a horvátországi állandó lakcímmel nem rendelkező személy bíróság előtti megjelenésének biztosítása.

III. „Ne hívjunk rendőrt, mert úgyis a horvát sofőrnek fog hinni”

Emberileg érthető reakció, hogy külföldön a helyi állampolgár helyzetéhez viszonyítva hátrányban érezzük magunkat, és részrehajlást vélelmezünk. Ugyanakkor mind az intézkedő közrendőrök, mind a dalmát megyék parancsnokaival folytatott megbeszéléseinkből kitűnik, hogy fokozott figyelmet szentelnek, és empátiát tanusítanak a külföldi sofőrökkel szemben. Amennyiben a szabálysértés nem súlyosan gondatlan vagy szándékos, illetve a szabálysértő nem „visszaeső”, valamint megállapítható a vétkesség, a kiszabható büntetési tételek minimumát (olykor csak a megrovást) szabja ki a bíróság.

Természetesen előfordulhat, hogy a horvát rendőr intézkedése valóban aggályos, ezért is fontos, hogy a rendőri intézkedés megkezdése előtt, vagy intézkedés közben telefonon értesítsék a konzult.

Orvosi ellátás

Az európai egészsügyi kártya kiváltaása fontos, de nem elégséges előkészület. Javasoljuk a megfelelő utas- vagy egészségbiztosítás kötését is.

Javasoljuk továbbá, hogy az utas életkorának, egészségi állapotának megfelelően a helyi sajátosságok (tartósan magas hőmérséklet, magas páratartalom) és az utazás módjának figyelembe vételével feltétlenül kérje háziorvosának tanácsát is az utazás előtt.

Vendéglátás

A horvátországi magyar ingatlantulajdonosok körében egyelőre még sajnos kevésbé ismert, hogy nemcsak a fizető vendéglátás keretében fogadott vendégek után, hanem a barátok, ismerősök részére ingyenesen biztosított szállás is idegenforgalmi bejelentési kötelezettség alá esik („vendégéjszaka”). Az ilyen módon vendégül látottak köre azonban elsősorban a családtagokra (szülő, testvér, gyermek) terjedhet ki, így a barátok vendégül látása – a bejelentések száma alapján - már kereskedelmi tevékenységnek minősül, s mivel a magyar ingatlantulajdonos legtöbbször nem rendelkezik vendéglátóipari tevékenységre vonatkozó engedéllyel, ez már komoly büntetést von maga után. Ezen túl még mindig érvényes a 24 órás bejelentkezési kölezettség is a rendőrségen, azaz, amennyiben másik településen új szaálláshelyre utazunk, azt az illetékes rendőrségen, mint idegenrendészeti hatóságon be kell jelenteni. A horvát illetékesek szerint az ellenőrzéseik nyomán feltárt, be nem jelentett esetek nagy száma miatt 2008-ban fokozzák az ellenőrzéseket.

Jó utazást, kellemes időtöltést kívánunk!