Fontosabb egyezmények
  • "Szerződés a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a baráti kapcsolatokról és együttműködésről" (Alapszerződés - 1992. 12. 16.),
  • "Egyezmény a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élő horvát kisebbség és a Horvát Köztársaságban élő magyar kisebbség jogainak védelméről" (1995. 04. 05),
  • Jegyzőkönyv a Horvát Köztársaságnak a Magyar Köztársaság és a JSZSZK közötti kétoldalú nemzetközi szerződésekben való jogutódlásáról" (1996. 04. 22),
  • Vízummentességi megállapodás (2000. 05. 22.),
  • Szabadkereskedelmi megállapodás"(2001. 02. 22)
  • Megállapodás a közös államhatárt keresztező villamos távvezetékek építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és üzemzavar-elhárításával kapcsolatos együttműködésről (2010.07. 22.)
  • Megállapodás a határkeresztező szénhidrogén-szállító vezetékekről (2010. 07.22.)
  • Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között az energiaellátás biztonságának növelése érdekében történő együttműködésről (2011. 02.08.)
  • Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a közös államhatár mentén lévő szénhidrogén-előfordulások közös kutatásáról és kitermeléséről(2011. 02.08.)
  • Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a kötelező kőolaj- és kőolajtermék készletek kölcsönös tárolásáról. (2011. 02.08.)


A kapcsolatok rövid története

Magyarország az elsők között ismerte el az 1991-ben függetlenné vált Horvátországot, a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatok létesítésére 1992. január 16-án került sor. A magyar-horvát együttműködés hagyományosan több területen is példaértékűvé vált a régióban. A két ország kiemelt jelentőséget tulajdonít az energiapolitikai, a közlekedési infrastruktúra-fejlesztési, a védelmi, a környezetvédelmi és a kisebbségvédelmi együttműködésnek. Magyarország a 4. legnagyobb befektető Horvátországban. A magyar külpolitika a kezdetektől támogatta Horvátország integrációs törekvéseit. A Magyar Országgyűlés 2009-ben elsőként ratifikálta Horvátország NATO-csatlakozási okmányait. A magyar EU-elnökség és Horvátország közös sikere a horvát csatlakozási tárgyalások 2011. június 30-ai lezárása. Horvátország 2013. július 1-ei EU-tagságához nélkülözhetetlen csatlakozási szerződés budapesti megerősítésére az elsők között 2012. január 13-án került sor.

A felsőszintű találkozók rendszeresek, folyamatosak a szaktárcák közti konzultációk, számos vegyes bizottság működik, élénk a megyék, valamint a határ menti települések közti együttműködés.



Magas szintű látogatások

Államfői kapcsolatok:
Sólyom László előző köztársasági elnök részt vett Ivo Josipovic horvát elnök 2010. február 18-án zágrábi beiktatási ünnepségén. Josipovic, hivatalba lépése után külföldi útjai elején 2010. március 16-án Budapestre látogatott. 2010. április 16-án Pécsett folytatódott a budapesti kezdeményezésű magyar-horvát-szerb hármas államfői találkozó. Az elnökök megerősítették a régió EU-integrációja és a kisebbségek jogai melletti kiállásukat, és felkarolták a régióban létrejövő Duna-Dráva-Mura bioszféra-rezervátum létesítését. Schmitt Pál, az Országgyűlés elnökeként 2010. július 13-14-én Luka Bebic horvát házelnök meghívására hivatalos látogatást tett Horvátországban. A miniszterelnökkel és a külügy- és európai integrációs miniszterrel is sorra került tárgyalásain Horvátország európai uniós csatlakozása szerepelt kiemelt helyen.  2010. október 1-én és 2-án Schmitt Pál köztársasági elnök hivatalos látogatást tett Horvátországban. Tárgyalt Luka Bebic házelnökkel és Jadranka Kosor miniszterelnökkel is, látogatást tett a zágrábi Hungarológiai Tanszéken. A néhai Antall József miniszterelnök zágrábi szobránál együtt koszorúzott a horvátországi magyar szervezetek képviselőivel, fogadta a magyar kisebbség érdekvédelmi, kulturális és egyházi vezetőit, találkozott Milan Bandic főpolgármesterrel.

2011. szeptember 29-30-án Schmitt Pál köztársasági elnök hivatalos látogatáson fogadta Ivo Josipovic horvát köztársasági elnököt. A két államfő megbeszéléseinek középpontjában a magyar-horvát politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítése állt. Horvátország várható EU-tagsága kapcsán Schmitt Pál és Ivo Josipovic arról is tárgyaltak, miként működhet együtt a két ország az unión belül. A kooperáció további lehetséges területeként az elnökök érintették a nyugat-balkáni országok EU- és NATO-integrációját, mivel a térség stabilitása mindkét ország érdeke.

Házelnöki kapcsolatok:
Luka Bebic, a szábor házelnöke 2010. december 7-én hivatalos látogatáson találkozott magyar közjogi vezetőkkel, fogadta a horvát kisebbség képviselőt. A találkozók fő témája a horvát uniós csatlakozás, illetve ehhez kapcsolódóan a magyar EU elnökség volt. Horvátország köszönettel vette, hogy a magyar Országgyűlés nyerte el és hajtotta végre twinning-pályázat keretében a horvát parlament EU-s felkészítésének projektjét. A házelnökök folytatták a hagyománnyá vált határ menti találkozókat, melyen belül 2011. június 8-án Gornji Kneginecben, december 12-én a magyarországi Olgamajorban tárgyaltak. A horvát házelnök panel vezetőként részt vett a budapesti kezdeményezésű nyugat-balkáni házelnökök 2011.szeptemberi soros találkozóján is.

Miniszterelnöki találkozók:
Orbán Viktor miniszterelnök meghívására Jadranka Kosor horvát kormányfő 2010. július 22-én munkalátogatást tett Budapesten. A miniszterelnökök megerősítették, hogy a kapcsolatok kiválóak, a két ország kiemelt stratégiai partnere egymásnak. A látogatáson a közös államhatárt keresztező olaj- és gázvezetékek építéséről szóló megállapodást írtak alá. A magyar-horvát gáz-interkonnektort 2010. december 23-án a horvát miniszterelnök és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes adta át. A magyar miniszterelnök, 2011. február 8-ai zágrábi látogatásán a kétoldalú energetikai együttműködést erősítő három kormányközi megállapodást írt alá partnerével, találkozott a horvát EU-csatlakozási tárgyalások kormányzati vezetőivel, és a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösség küldöttségével. Orbán Viktor kormányfő május 7-én Budapesten hivatalos látogatáson fogadta Zoran Milanović-ot, Horvátország új miniszterelnökét, akinek második hivatalos útja Magyarországra vezetett. A megbeszéléseken a két kormányfő áttekintette a két ország energetikai együttműködésének helyzetét és perspektíváit, azok bővítésének lehetőségeit, és egyetértettek abban, hogy mindkét államnak érdeke az együttműködés erősítése. A kormányfők tárgyaltak többek között a rijekai kikötő fejlesztésében és a tervezett LNG terminál beruházásban történő esetleges magyar részvételről, valamint a Rijeka-magyar határ közötti vasútépítésről. Mindkét kormányfő kihangsúlyozta, hogy minden területen kiválóak a magyar-horvát kapcsolatok, a két ország között feltétel nélküli az együttműködés, és  kevés a nyitott kérdés. Zoran Milanović megköszönte, hogy Magyarország az elsők között ratifikálta Horvátország uniós csatlakozási szerződését.

Külügyminiszteri kapcsolatok: Martonyi János külügyminiszterré történő kinevezése előtt 2010 májusában informális megbeszélést folytatott Zágrábban. Partnerével áttekintették a gazdasági és az energetikai együttműködés lehetőségeit, és a határon túli nemzeti közösségének állampolgárságának megszerzésével kapcsolatos gyakorlatot. Martonyi aláhúzta, hogy Magyarország számára Horvátország fontos gazdasági partner, és a kétoldalú kapcsolatok minden területén az együttműködés erősítésére törekszik. A látogatás kiemelt célja volt, hogy a megalakuló új magyar kormány biztosítsa Horvátországot a horvát csatlakozási tárgyalások mielőbbi lezárásához nyújtott támogatásáról. A 2010. október 28-ai hivatalos budapesti megbeszéléseken a külügyminiszterek kiemelték, hogy a kétoldalú kapcsolatok kiválóak, az együttműködés modelljeként szolgálnak a régióban.  Egyetértettek abban is, hogy a két ország közötti, elsősorban energetikai együttműködést mindkét ország és az egész régió érdekében a jövőben még szorosabbra kell fűzni. Martonyi János külügyminiszter meghívására Vesna Pusic horvát kül- és Európa-ügyi miniszter 2012. február 24-én hivatalos látogatást tett Budapesten. A horvát külügyminisztert fogadta Schmitt Pál köztársasági elnök és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, tárgyalt a Magyar Országgyűlés Európa-ügyi Bizottsága és az IPU magyar horvát baráti tagozat képviselőivel, találkozott a magyarországi horvátok vezetőivel. A külügyminiszterek értékelték, hogy a két ország közötti kapcsolatok kiválóak, és Horvátország EU-csatlakozása új lehetőségeket nyit meg a kétoldalú és a regionális együttműködésben. Az európai-ügyek terén is számos érdekazonosság mutatkozik. Pusic megköszönte Magyarországnak a horvát EU-csatlakozási folyamatban játszott kiemelkedő szerepét, mind a magyar EU-elnökség, mind a Magyar Országgyűlés vonatkozásában. Fontosnak nevezte, hogy a parlament a 27 tagállam közül az elsők között, január 13-án ratifikálta a horvát csatlakozási szerződést. Martonyi János külügyminiszter képviselte Magyarországot a dubrovniki Croatia Summit rendezvényen 2010 és 2011 júliusában.