A Kínai Népköztársaság fővárosa, politikai, kulturális központja az ország északkeleti részén, sík területen fekszik. Északról, északnyugatról és nyugatról hegyek határolják, 16 kerületre osztódó teljes közigazgatási területe közel 17’000 km2 (Belgium nagyságú), lakossága kb. 17 millió fő. GMT +8 időzónában található.

Időjárás:
Kontinentális. A rövid tavaszokat és őszöket hideg, száraz, erős északi szeles telek és forró, nem ritkán 35-40C fokos nyarak követik. Nyáron, főleg a monszunos időszak alatt - július és augusztus hónapokban - igen magas, nemritkán 70-80% feletti a páratartalom.

Közlekedés:
A nyolc kerületre oszló szűkebb értelemben vett Peking alaprajza, de legalábbis annak központi része négyzetrácsos, a várost 4 körgyűrű (az ún. Kettes, Hármas, Négyes és Ötös körgyűrűk) szeli át és az ún. Hatos körgyűrű kerüli el. A közlekedés - a nagy távolságokat leszámítva - viszonylag egyszerű, átlátható. Peking felszíni tömegközlekedése folyamatosan fejlődik, metróhálózata korszerű, egymáshoz csatlakozó, a tájékozódást segítendő a megállók nevei latin betűvel is ki vannak írva. Utóbbival a főbb nevezetességekhez és csomópontokhoz könnyen el tudunk jutni, csúcsforgalom idején azonban zsúfolt. Taxi a városban mindenhol elérhető, az alapdíj 10 yuan (kb. 1 Euró).

Peking nemzetközi reptere (BCIA - Beijing Capital International Airport 北京首都国际机场) a központtól kb. 25 km-re található. A légigikötőnek 3 terminálja van, az egymás mellett lévő, tehát gyalogszerrel bejárható ún. T1-es és T2-es terminálok, illetve a tőlük távolabb található T3-as terminál. Nemzetközi járatok a T2-es és a T3-as terminálokat használják, a Budapestet Pekinggel összekötő HU482/MA6070 és HU481/MA6071 számú Hainan-MALÉV közvetlen légijáratok a T2-es terminálra érkeznek, illetve onnan indulnak. A T1/T2-es és a T3-as terminálokat ingyenesen igénybe vehető buszjáratok kötik össze. A terminálok és a Dongzhimen, a város egyik fő közlekedési csomópontja között közlekedő gyorsvasút kb. 20 perc alatt teszi meg a két pont közötti utat. A reptérről bővebben, beleértve mind a belföldi, mind a külföldi érkező és induló járatokról szóló információkat is, a BCIA naprakész, folyamatosan frissített honlapján http://en.bcia.com.cn/ tájékozódhatnak.    

Étkezés:
Pekingben szinte minden konyha megtalálható. A nemzetközi gyorséttermi láncokon kívül sok „nyugati” étterem van, ezekben a standard európai ételeket szolgálják fel, a helyi éttermek árfekvéséhez viszonyítva drágábban. Kínai étteremből városszerte rengeteg van, árfekvésük - a kiemelten turista helyeket leszámítva és az európai árakkal összehasonlítva - kedvezőnek mondható.

A csapvíz nem iható, palackos víz, üdítő, gyümölcslé, sör stb. mindenhol kapható. Utcán lehetőleg csak előttünk átsütött ételt fogyasszunk. A megérkezést követő néhány napban fellépő esetleges kisebb gyomorpanaszok az eltérő fűszerezésből eredhetnek, ennek ellenére hasfogó és hashajtó gyógyszereket érdemes hozni.

Vásárlás:
A jelentősebb kisáruház-láncokban (pl: Jingkelong, 7eleven, Jenny Lou’s stb.) az európai igényeknek megfelelő tejtermékek és pékáruk széles, felvágottak és sajtfélék kielégítő választékban kaphatóak. A nagybevásárló-központok (Tesco, Carrefour, Auchan stb.) áruválasztéka a nemzetközi színvonallal megegyező.

Ruházati és elektronikai cikkek szempontjából népszerűek a különféle szabadtéri vagy csarnok-jellegű piacok (pl: Yashou ruhapiac 雅秀服装市场, Selyempiac 秀水市场, Gyöngypiac 虹桥市场, Panjiayuan 潘家园旧货市场 stb). Az itt kapható termékek közepes minőségűek, általában a nagy márkák hamisítványai, másolatai. Alkudni kötelező, az árakat „ránézésre” állapítják meg az eladók. Eredeti termékeket, legyen szó ruházatról vagy elektronikáról, szinte kizárólag márkaboltban - és ennek megfelelő áron - lehet venni.

Pénzváltás:
A reptéren, bankokban, szállodákban és a nagyobb bevásárlóközpontokban eurót, dollárt stb. lehet váltani, az arány mindenhol a központi jegybank aznapi középárfolyamához van igazítva, különbségek alig érzékelhetőek a pénzváltók között. A „feketeárfolyam” csupán minimálisan különbözik a hivatalostól, így annak igénybevétele se nem ajánlott, se nem kifizetődő. Tekintettel arra, hogy a városban kizárólag a helyi fizetőeszközt, a yuan-t fogadják el, már a reptéren érdemes váltani. Külföldiek részére történő banki váltás - főszabályként - útlevél bemutatása ellenében történik. 

Telefonálás:
A roaming-szolgáltatás elvileg működik, a gyakorlati tapasztalatok szerint azonban akadozó. Magyarországra (és általában külföldre) IP telefonkártyával a legkifizetődőbb telefonálni.

Nyelvtudás:
Az idegen nyelvek ismerete gyenge, társalgási szinten angolul a fiatalabb generáció sem nagyon tud. Amennyiben mindenképpen angolul kell megértetni magunkat, egyszerű, könnyen érthető formában fogalmazzunk. A taxisok nem/alig beszélnek angolul, mindenképpen javasolt a szállás kínai írásjegyekkel leírt nevének és címének magunknál tartása. A legtöbb szállóban névjegy-alakú, a nevet és címet tartalmazó kártya kapható a recepción.

Legfontosabb nevezetességek / látnivalók:
Tian’anmen tér (Tian’anmen guangchang 天安门广场)
Peking legnagyobb köztere, amely a város közepén terül el. Délen a Qianmen (Elülső kapu) határolja. A tér nyugati oldalán áll az Országos Népi Gyűlés (ONGY - Parlament) épület együttese, amelyet 1959-ben egy év alatt építettek fel. A tér túloldalán, az ONGY-vel szemben a Kínai Történelmi és a Forradalmi Múzeum található.

A teret északon a Tian’anmen (a Mennyei Béke kapuja) zárja le. A kaput a 15. században építették, jelenlegi formáját 1651-ben nyerte el. Alapzatával együtt 33,7 méter magas. A császári időkben innen hirdették ki a császárok utasításait az összegyűlt tömeg előtt, illetve itt kiáltotta ki Mao Ce-tung 1949. október 1-jén a Kínai Népköztársaságot.

A Tiltott Város (Gu gong 故宫)
Az egykori császári palota Peking egyik leglátványosabb műemléke. Bejárata közvetlenül a Tian’anmen mögött van. Építtetését a Ming-dinasztia (1368-1644) harmadik uralkodója, Yong Le császár 1406-ban kezdte meg, az 1420-ra fejeződött be. Területe 72 hektár, amelyből 150 ezer négyzetmétert építettek be. A Tiltott Város körül 52 méter széles vizesárok húzódik, míg a bejárat mögött az ún. Arany Víz folyik. A palota 24 Ming és Qing dinasztia-béli uralkodó számára nyújtott otthont. Miután az épületek jelentős része fából készült, több tűzvész is nagy károkat tett benne, azonban az átépítések, felújítások ellenére döntően megőrizte eredeti formáját.

A Tiltott Város két részből áll. Déli felén találjuk a hivatalos célokat szolgáló csarnokokat, míg északi részén a lakóépületek húzódnak. Mivel az épületek nem túl magasak (27 méter), és tilos volt a városban náluk magasabb házakat építeni, a Tiltott Város jellege sokáig meghatározta Peking építészetét.

Wangfujing (王府井)
A Wangfujing, Peking központi sétálóutcája a Tian'anmen tér közelében, a Chang'an sugárúton fekvő Peking Hotel mögött található. A sétálóutca kiváló lehetőséget biztosít szuvenírek és ajándékok beszerzésére, ugyanakkor megjegyzendő, hogy az itt található boltok árfekvése az átlagnál magasabb. Az esti fényben ragyogó utca felkeresése különös élményt nyújt a látogatóknak, javasolt egyben a Wangfujing északi végén kezdődő - csak az esti órákban üzemelő - ún. Ízek utcáját 王府井美食街 is megtekinteni, ahol a kínai konyha kevéssé megszokott, de annál látványosabb érdekességeivel találkozhatunk.      

Houhai (后海)
A Tiltott Várostól északnyugatra fekvő ún. Hutong-os, azaz a tradicionális pekingi építészeti stílus szerint épült alacsony, földszintes udvarházakból álló terület. A környéket rendbe hozták, a házakat felújították, nagyrészükben ma éttermek, bárok üzemelnek. A környék súlypontja maga a Houhai-tó, az, illetve a környékbeli szórakozóhelyek nyáron kedvelt célpontjai a turistáknak.  

Az Ég Temploma (Tian tan 天坛)
Az Ég Temploma a Tian’anmen tértől délre, egy közel 270 hektáros parkban található. A Ming-dinasztia építészetének gyöngyszeme. A park szent helynek számított, ahol a császár az év során a rituális ceremóniákat végrehajtotta. A levegőből nézve a templomok kör alakúak, alapjaik négyzetet formálnak. A kínai mitológiában a kör az Ég, a négyzet a Föld szimbóluma, ennek megfelelően a park északi oldala félkör alakú, a déli pedig szögletes.

Lámatemplom (Yonghe gong 雍和宫)
Peking és Kína legjobban felújított és működő lámaista Buddhista temploma a város központjától észak-keletre fekszik. Ötödik Termében látható a 26 méteres (ebből 8 méter a föld alatt) hatalmas Buddha szobor, amelyet egyetlen szantálfatörzsből faragtak ki.

Nyári Palota (Yihe yuan 颐和园)
A Nyári Palota elődjét 1153-ban építtették, később a Ming uralkodók tovább bővítették a parkot, melynek területe a mandzsu császár, Qian Long idejében volt a legnagyobb. A Második Ópiumháború idején, 1860-ban az angol-francia intervenciós csapatok felégették. A palota újjáépítését Ce-hszi anyacsászárné kezdte meg, majd 1888-tól kezdődően a haditengerészet fejlesztésére szánt összegekből hozatta rendbe kedvenc pihenőhelyét. A 290 hektáron elterülő létesítmény háromnegyed részét a Hosszú Élet hegyének (Wanshou shan) lábánál elterülő Hatalmas Fényesség tava (Kunming hu) teszi ki.

Peking környéke:
A Nagy Fal (Chang cheng 长城)
A Nagy Fal a Bohai-öböl partján fekvő Shanhaiguan-tól a Takla-Makán sivatag széléig húzódik, mintegy 6’300 kilométer hosszú. A nomád törzsek betörésének megnehezítése érdekében már az i.e. 5. században elkezdtek építeni egy, a mai Nagy Fal elődjeként számontartott nem kőborítású védelmi vonalat, amelyet aztán a Kínát először egyesítő császár, Qinshi Huangdi alatt és után kezdtek egységesíteni, majd a Han-dinasztia (i.e. 206-tól i.sz. 220-ig) idején fejeztek be. A falak - a Nagy Fal soha nem volt lineárisan egységes - ebben az időben elsősorban még földsáncok voltak. Átépítésük, beleértve a Peking közelében levő szakaszt is, csak a Ming korban fejeződött be. Így a ma látható falak „mindössze” 5-600 évesek. A legjobb állapotban lévő és emiatt leggyakrabban látogatott szakaszok (Badaling 八达岭, Mutianyu 慕田峪, Simatai 司马台 stb.) Peking közelében húzódnak.

Ming sírok (Shisan ling 明十三陵)
13 Ming császár nyugszik a fővárostól mintegy 50 kilométerre északra fekvő festői szépségű völgyben. A sírok közül csupán néhány látogatható.