A Kínai Népköztársaság fővárosa, politikai, kulturális központja az ország északkeleti részén, sík területen fekszik. Nyugatról és északnyugatról hegyek határolják, területe 17’000 km² (Belgium nagyságú), lakossága kb. 17 millió fő.

Időjárás:
Kontinentális. A telek hidegek, kevés csapadékkal, erős északi széllel. Nyáron nem ritka a 35-40C fokos hőség, amelyhez, főleg a monszunos időszak alatt igen magas, 70-80% feletti páratartalom társul.

Közlekedés:
A nyolc kerületre oszló város alaprajza, de legalábbis annak központi része négyzetrácsos, a várost 4 körgyűrű (az ún. Kettes, Hármas, Négyes és Ötös körgyűrűk) szeli át és az ún. Hatos körgyűrű kerüli el. A közlekedés - a nagy távolságokat leszámítva - viszonylag egyszerű, átlátható. Peking felszíni tömegközlekedése folyamatosan fejlődik, metróhálózata korszerű, egymáshoz csatlakozó, a tájékozódást segítendő a megállók latin betűvel is ki vannak írva. Utóbbival a főbb nevezetességek és csomópontok elérhetőek, csúcsforgalom idején azonban zsúfolt. Taxi a városban mindenhol elérhető, az alapdíj 10 yuan (kb. 1 Euró).

Peking nemzetközi reptere (Beijing Capital International Airport 北京首都国际机场) a központtól kb. 25 km-re található. A repteret és a Dongzhimen-t, a város egyik fő közlekedési csomópontját összekötő gyorsvasút kb. 20 perc alatt teszi meg a két pont közötti utat.    

Étkezés:
Pekingben szinte minden konyha megtalálható. A nemzetközi gyorséttermi láncokon kívül sok „nyugati” étterem van, ezekben a standard európai ételeket szolgálják fel, a helyi éttermek árfekvéséhez viszonyítva drágábban. Kínai étteremből városszerte rengeteg van, árfekvésük - a kiemelten turista helyeket leszámítva és az európai árakkal összehasonlítva - kedvezőnek mondható.

A csapvíz nem iható, palackos víz, üdítő, gyümölcslé, sör stb. mindenhol kapható. Utcán lehetőleg csak előttünk átsütött ételt fogyasszunk. A megérkezést követő néhány napban fellépő esetleges kisebb gyomorpanaszok az eltérő fűszerezésből eredhetnek, ennek ellenére hasfogó és hashajtó gyógyszereket érdemes hozni.

Vásárlás:
A jelentősebb kisáruház-láncokban (pl: Jingkelong, 7eleven, Jenny Lou’s stb.) az európai igényeknek megfelelő tejtermékek és pékáruk széles, felvágottak és sajtfélék kielégítő választékban kaphatóak. A nagybevásárló-központok (Tesco, Carrefour, Auchan stb.) áruválasztéka a nemzetközi színvonallal megegyező.

Ruházati és elektronikai cikkek szempontjából népszerűek a különféle szabadtéri vagy csarnok-jellegű piacok (pl: Yashou ruhapiac, Selyempiac, Gyöngypiac, Panjiayuan stb). Az itt kapható termékek közepes minőségűek, általában a nagy márkák hamisítványai, másolatai. Alkudni kötelező, az árakat „ránézésre” állapítják meg az eladók. Eredeti termékeket, legyen szó ruházatról vagy elektronikáról, szinte kizárólag márkaboltban - és ennek megfelelő áron - lehet venni.

Pénzváltás:
A reptéren, bankokban, szállodákban és a nagyobb bevásárlóközpontokban eurót, dollárt stb. lehet váltani, az arány mindenhol a központi jegybank aznapi középárfolyamához van igazítva, különbségek alig érzékelhetőek a pénzváltók között. A „feketeárfolyam” csupán minimálisan különbözik a hivatalostól, így annak igénybevétele se nem ajánlott, se nem kifizetődő. Tekintettel arra, hogy a városban kizárólag a helyi fizetőeszközt, a yuan-t fogadják el, már a reptéren érdemes váltani. 

Telefonálás:
A roaming-szolgáltatás elvileg működik, a gyakorlati tapasztalatok szerint azonban akadozó. Magyarországra (és általában külföldre) IP telefonkártyával a legkifizetődőbb telefonálni.

Nyelvtudás:
Az idegen nyelvek ismerete gyenge, társalgási szinten angolul a fiatalabb generáció sem nagyon tud. Amennyiben mindenképpen angolul kell megértetni magunkat, egyszerű, könnyen érthető formában fogalmazzunk. A taxisok nem/alig beszélnek angolul, mindenképpen javasolt a szállás kínai írásjegyekkel leírt nevének és címének magunknál tartása. A legtöbb szállóban névjegy-alakú, a nevet és címet tartalmazó kártya kapható a recepción.

Legfontosabb nevezetességek/látnivalók:
Tian’anmen tér (Tian’anmen guangchang 天安门广场)
Peking legnagyobb köztere, amely a város közepén terül el. Délen a Qianmen (Elülső kapu) határolja. A tér nyugati oldalán áll az Országos Népi Gyűlés (ONGY - Parlament) épület együttese, amelyet 1959-ben egy év alatt építették fel. A tér túloldalán, az ONGY-vel szemben a Kínai Történelmi és a Forradalmi Múzeum épülete található.

A teret északon a Tian’anmen (a Mennyei Béke kapuja) zárja le. A kaput a 15. században építették, jelenlegi formáját 1651-ben nyerte el. Alapzatával együtt 33,7 méter magas. A császári időkben innen hirdették ki a császárok utasításait az összegyűlt tömeg előtt, illetve itt kiáltotta ki Mao Ce-tung 1949. október 1-jén a Kínai Népköztársaságot.

A Tiltott Város (Gu gong 故宫)
Az egykori császári palota Peking egyik leglátványosabb műemléke. Bejárata közvetlenül a Tian’anmen mögött van. Építtetését a Ming-dinasztia (1368-1644) harmadik uralkodója, Yong Le császár 1406-ban kezdte meg, az 1420-ra fejeződött be. Területe 72 hektár, amelyből 150 ezer négyzetmétert építettek be. A Tiltott Város körül 52 méter széles vizesárok húzódik, míg a bejárat mögött az ún. Arany Víz folyik. A palota 24 Ming és Qing dinasztia-béli uralkodó számára nyújtott otthont. Miután az épületek jelentős része fából készült, több tűzvész is nagy károkat tett benne, azonban az átépítések, felújítások ellenére döntően megőrizte eredeti formáját.

A Tiltott Város két részből áll. Déli felén találjuk a hivatalos célokat szolgáló csarnokokat, míg északi részén a lakóépületek húzódnak. Mivel az épületek nem túl magasak (27 méter), és tilos volt a városban náluk magasabb házakat építeni, a Tiltott Város jellege sokáig meghatározta Peking építészetét.

Houhai (后海)
A Tiltott Várostól északnyugatra fekvő ún. Hutong-os, azaz a tradicionális pekingi építészeti stílus szerint épült alacsony, földszintes udvarházakból álló terület. A környéket rendbe hozták, a házakat felújították, nagyrészükben ma éttermek, bárok üzemelnek. A környék súlypontja maga a Houhai-tó, az, illetve a környékbeli szórakozóhelyek nyáron kedvelt célpontjai a turistáknak.  

Az Ég Temploma (Tian tan 天坛)
Az Ég Temploma a Tian’anmen tértől délre, egy közel 270 hektáros parkban található. A Ming-dinasztia építészetének gyöngyszeme. A park szent helynek számított, ahol a császár az év során a rituális ceremóniákat végrehajtotta. A levegőből nézve a templomok kör alakúak, alapjaik négyzetet formálnak. A kínai mitológiában a kör az Ég, a négyzet a Föld szimbóluma, ennek megfelelően a park északi oldala félkör alakú, a déli pedig szögletes.

Lámatemplom (Yonghe gong 雍和宫)
Peking és Kína legjobban felújított és működő lámaista Buddhista temploma a város központjától észak-keletre fekszik. Ötödik Termében látható a 26 méteres (ebből 8 méter a föld alatt) hatalmas Buddha szobor, amelyet egyetlen szantálfatörzsből faragtak ki.

Nyári Palota (Yihe yuan 颐和园)
A Nyári Palota elődjét 1153-ban építtették, később a Ming uralkodók tovább bővítették a parkot, melynek területe a mandzsu császár, Qian Long idejében volt a legnagyobb. A Második Ópiumháború idején, 1860-ban az angol-francia intervenciós csapatok felégették. A palota újjáépítését Ce-hszi anyacsászárné kezdte meg, majd 1888-tól kezdődően a haditengerészet fejlesztésére szánt összegekből hozatta rendbe kedvenc pihenőhelyét. A 290 hektáron elterülő létesítmény háromnegyed részét a Hosszú Élet hegyének (Wanshou shan) lábánál elterülő Hatalmas Fényesség tava (Kunming hu) teszi ki.

Peking környéke:
A Nagy Fal (Chang cheng 长城)
A Nagy Fal a Bohai-öböl partján fekvő Shanhaiguan-tól a Takla-Makán sivatag széléig húzódik, mintegy 6’300 kilométer hosszú. A nomád törzsek betörésének megnehezítése érdekében már az i.e. 5. században elkezdtek építeni egy, a mai Nagy Fal elődjeként számontartott nem kőborítású védelmi vonalat, amelyet aztán a Kínát először egyesítő császár, Qinshi Huangdi alatt és után kezdtek egységesíteni, majd a Han-dinasztia (i.e. 206-tól i.sz. 220-ig) idején fejeztek be. A falak - a Nagy Fal soha nem volt lineárisan egységes - ebben az időben elsősorban még földsáncok voltak. Átépítésük, beleértve a Peking közelében levő szakaszt is, csak a Ming korban fejeződött be. Így a ma látható falak „mindössze” 5-600 évesek. A legjobb állapotban lévő és emiatt leggyakrabban látogatott szakaszok (Badaling, Mutianyu, Simatai stb.) Peking közelében húzódnak.

Ming sírok (Shisan ling 明十三陵)
13 Ming császár nyugszik a fővárostól mintegy 50 kilométerre északra fekvő festői szépségű völgyben. A sírok közül csupán néhány látogatható.