Fontosabb egyezmények
Összesen 27 állam- és kormányközi egyezmény, több mint 20 tárca- és intézményközi megállapodás és munkaterv van hatályban, amelyek csaknem teljesen lefedik a kétoldalú együttműködés területeit (kiemelten az alábbiak).
  • Diplomáciai kapcsolatok felvétele: 1949. október 06.
  • Jegyzőkönyv a Magyar-Kínai Gazdasági, Kereskedelmi
    és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság
    létrehozásáról: 1984
    (EU tagságunk miatt külön gazdasági és megállapodás váltotta fel)
  • Kormányközi kereskedelmi egyezmény: 1990
    (EU tagságunkból fakadó kötelezettségünk miatt felmondva, 2004-ben gazdasági együttműködési megállapodás váltotta fel az egyezményt)
  • Beruházás-védelmi és kettős adóztatást kizáró megállapodás: 1991
  • Vízummentességi megállapodás: 1992 (a megállapodás szerint csak a diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkező kínaiak élveznek vízummentességet)
  • Polgári és kereskedelmi jogsegély-egyezmény: 1995
  • Ekvivalencia-megállapodás: 1997
  • TéT kormányközi egyezmény: 2002
  • Növény- és állategészségügyi megállapodások: 2003
  • ADS (Turisták szervezett csoportos utazásai) 2003


A kapcsolatok rövid története

A Kínai Népköztársasággal rendezett, aktív kapcsolatokat ápolunk. Legfontosabb célkitűzésünk, hogy megőrizzük, és erősítsük pozícióinkat a kínai piacon, profitáljunk a kínai területek gazdasági fejlesztése által kínált lehetőségekből, bővítsük az ipari, kereskedelmi, pénzügyi-banki, szolgáltatási, infrastrukturális és agrár-együttműködéseket, valamint új Magyarország-képet alakítsunk ki.

Magyarország az elsők között, 1949. október 3-án ismerte el a Kínai Népköztársaságot, s három nap múlva, október 6-án már diplomáciai kapcsolatot is létesített vele. A magyar-kínai kapcsolatok folyamatosan fejlődtek, majd a hatvanas években történt elhidegülést követően a nyolcvanas években a „reformközösség” alapján egyre intenzívebbé váltak.
A két ország társadalmi-politikai berendezkedésének, értékrendjének különbözővé válása és annak külpolitikai következményeként az 1990-es évtized elejétől a kétoldalú kapcsolatrendszer új elvi alapokon működik.

Magas színtű politikai érintkezésünk folyamatos, rendszeresek a miniszteri, államtitkári és szakértői színtű látogatások; az állami intézmények együttműködése sokoldalú és sikeres. Hu Jintao kínai államfő magyarországi látogatása során, 2004. június 10-én közös nyilatkozatot írtunk alá, amelyben kapcsolataink új politikai minősítéseként a „baráti együttműködési partnerség” fogalmát határoztuk meg, ami illeszkedik az EU és Kína stratégiai partnerségének kereteibe.
 
Turisztikai és konzuli kapcsolatok
 
A turisztikai feladatok zökkenőmentes ellátása érdekében 2004-ben a Magyar Turizmus ZRt. képviselőt küldött Pekingbe, 2005-ben pedig a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal delegált szakkonzult képviseletünkre, akinek munkájával hatékonyabbá vált a vízumkiadás, csökkent az eljárási idő. A MALÉV és a Hainan Airlines megállapodása alapján 2004. augusztus 2-án beindult a közvetlen légijárat Budapest és Peking között, ez jelenleg heti három alkalommal közlekedik. Az olimpiát közvetlenül megelőző időszakban, illetve annak idején a közvetlen légijárat várhatóan még sűrűbben fog repülni.
 
A kínai beutazó turizmus az Magyar-Kínai ADS megállapodás (Kína a megállapodást vele megkötő országot ún. engedélyezett turisztikai célországgá nyilvánítja, ahova a kínai utazási irodák szervezett keretek között vihetnek turistacsoportokat) 2003. évi aláírását követően érezhetően felgyorsult, az első ADS turistacsoportok 2004. január 21-én érkezett hazánkba. 2004-ben több mint 1000 db,  2005-ben több mint 7000 db, 2006-ban kb. 5600 db, 2007-ben pedig kb. 1200 db ADS vízum került kiadásra.
 
A kiadott ADS vízumok számának csökkenésének egyik fő oka, hogy a 2006. október 1 -től (schengeni csatlakozásunkig) érvényben lévő ún. tranzit intézkedések lehetővé tették az érvényes schengeni vízummal rendelkezők számára, hogy egyéb vízumot ne vegyenek fel. 
 
2004-ben 7485, 2005-ben 10474, 2006-ban 10306, 2007-ben pedig 6898 vízumkérelmet nyújtottak be a Magyar Köztársaság Pekingi Nagykövetsége Konzuli Részlegéhez.


Magas szintű látogatások


Magyar részről

  • Köztársasági elnök: Göncz Árpád (1994)
  • Miniszterelnök: Medgyessy Péter (2003), Gyurcsány Ferenc (2005, 2007)
  • Parlamenti elnök: Szabad György (1993), Gál Zoltán (1997), Szili Katalin (2006)
  • Külügyminiszter: Jeszenszky Géza (1992), Kovács László (1996, 2003), Martonyi János (1999), Somogyi Ferenc (2005), Göncz Kinga (2007)
  • Belügyminiszter: Lamperth Mónika (2003, 2004)
  • Pénzügyminiszter: Medgyessy Péter (1997), Veress János (2005)
  • Gazdasági miniszter: Kádár Béla (1992), Chikán Attila (1998), Csillag István (2004), Kóka János (2005)
  • Igazságügyi miniszter: Vastagh Pál (1995), Petrétei József (2005)
  • Földművelésügyi miniszter: Németh Imre (2002), Gráf József (2007)
  • Informatikai miniszter: Kovács Kálmán (2005)
  • Honvédelmi miniszter: Szabó János (2001), Juhász Ferenc (2005), Szekeres Imre (2007) 
  • Munkaügyi miniszter: Kiss Péter (1998)
  • Oktatási és/vagy Kulturális miniszter: Magyar Bálint (1997), Hámori József (1999), Bozóki András (2005), Hiller István (2006, 2007)
  • Egészségügyi miniszter Surján László (1992), Kökény Mihály (2004)

Kínai részről

  • KNK elnöke: Jiang Zemin (1995), Hu Jintao (2004)
  • Miniszterelnök-helyettes: Zeng Peiyan (2006)
  • Parlamenti elnök: Wu Bangguo (2007)
  • Külügyminiszter: Qian Qichen (1991), Tang Jiaxuan (2000)
  • Kereskedelmi miniszter: Bo Xilai (2004)
  • Egészségügyi miniszter: Chen Minzhang (1995)
  • Karanténügyi (AQSIQ) miniszter: Li Changjiang (2007)
  • Munkaügyi miniszter: Zheng Silin (2004)
  • Sportminiszter: Wu Shaozu (1995)
  • Kulturális miniszter:  Sun Jiazheng (2004)
  • Informatikai miniszter: Wang Xudong (2004)
  • Állami Etnikai Ügyek Bizottságának miniszteri rangú elnöke Li Dezhu (2004)


2008.05.13. 13:45:56 © 2006 Magyarország Külügyminisztériuma
San Li Tun, Dong Zhi Men Wai No.10 , Beijing 100600, PRC  Adatvédelem | E-mail küldése | Webmester | Technikai ajánlás