A különböző világgazdasági fórumok Kína „felemelkedését” nevezik a jelenleg legfontosabb globális folyamatnak. A kínai gazdaság kérdései - mint például a kínai jüan árfolyam liberalizálása, a több mint 1400 milliárd USD valutatartalék kezelése, a kínai vállalatok külföldi felvásárlásai, illetve ezek kísérlete - nagy jelentőségűvé váltak, a gazdaságon túlmenően jelentős politikai hullámokat vetettek.

 

A kínai gazdasági növekedés üteme 2003 óta folyamatosan 10% fölött van: 2003-ban +10%, 2004-ben +10,1%, 2005-ben +10,4%, 2006-ban +10,7% volt. A 2007. évi első háromnegyed évi adatok 11% körüli GDP növekedést jeleznek a teljes évre, míg 2008-ra szakértők minimális csökkenéssel 10,5%-os növekedést prognosztizálnak. A kínai gazdasági vezetés hivatalos céljai között szerepel, hogy a túlfűtött növekedést - amely többek között súlyos környezeti terheléssel jár együtt - 8%-os szintre kell beállítani.

2007 első tíz hónapjában Kína nemzeti bruttó termékének értéke 11,6%-kal bővült, ebből az alapanyagokat termelő ipar 4,3%-kal, a feldolgozóipar 13,6%-kal, a szolgáltatások hozzáadott értéke pedig 11%-kal növekedett. 2007 szeptemberéig az ipari termelés 18,9%-kal nőtt, ezen belül az építőipar szintén dinamikusan (23%-kal) bővült. A folyó fizetési mérleg 78%-os emelkedés mellett 162 Mrd USD többlettel zárt.

 

Államadóssága 155 Mrd USD-ra rúg, amely a devizatartalékok kb. egytizedét teszi ki.

 

A külkereskedelemi forgalom 2006-ban 1760,4 Mrd USD-t (177,5 Mrd USD aktívum), 2007-ben 2173,8 Mrd USD-t (262 Mrd USD aktívum) tett ki. Kína jelenleg a világ harmadik kereskedő nemzete. Fő külkereskedelmi partnerei - sorrendben - az EU, az USA, Japán és az ASEAN-régió.

 

2007 december végére Kína külkereskedelmi forgalma - 1.220 Mrd USD (+25,7%) export és 956 Mrd (+20,8%) USD import mellet – megközelítette a 2.175 Mrd USD-t. A kínai kivitel több mint felét a külföldi vállalatok realizálják, a kereskedelmi mérleg aktívuma megközelítőleg 60%-os bővülés mellett, 262 Mrd USD-on zárt. Az 54 gazdasági és hi-tech park együttes külkereskedelmi forgalma meghaladta a 280 Mrd USD-t. A legnagyobb export-kibocsátó Guangdong (Kanton) tartomány, azon belül a kivitel közel 50%-a Shenzhen városából származik.

A külföldi vállalatok növekvő ütemben fektetnek be Kínában. Az eddigi adatok alapján 2007-ben 54 Mrd USD működőtőke érkezett az országba, ami 16%-al haladja meg a tavalyi hasonló időszak értékét. Legnagyobb befektetőként még mindig Hongkong szerepel, 18 Mrd dollárral. Ebben az évben 30.000 új vállalatot alapítottak a külföldiek.

 

2007 első tizenegy hónapjában a kínai fogyasztói árindex 4,5%-al emelkedett, ami magasabb a korábbi célkitűzéseknél, novemberben 6,9%-os rekord fogyasztói árindex-növekedést tapasztalt a központi bank. Az árak jelentősebben a nagyvárosokban emelkedtek, és ott is elsősorban az élelmiszerek drágultak 18%-al. A sertéshús termelői ára majdnem 56%-al nőtt, emellett a szárnyasok felvásárlási átlagára 39%-os emelkedést mutat. A közművek (víz, gáz, elektromos áram) költsége minimálisan, 5%-al emelkedett.

 

A hivatalosan regisztrált munkanélküliség (elsősorban nagyvárosokban mérhető!) több éve 4% körüli, azonban ezt a mutatót fenntartással célszerű kezelni, mivel nem tartalmazza az állami vállalatoktól leépített munkások, a vidéki munkanélküliek és alulfoglalkoztatottak 100-150 millió főre becsült tömegét.

 

A városi és a vidéki lakosság közötti jövedelem-különbség kirívó, az utóbbi években arányuk 3:1 volt - hivatalosan. Egyes számítások (pl.: Gini együttható értéke, Engel-féle mutató) azonban ennél nagyobb arányok meglétére engednek következtetni.

 

Kína - elsősorban amerikai és japán nyomásra - 2005. július 21-ével kezdődően megváltoztatta a jüan (RMB) árfolyamrendszerét, amely addig a dollárhoz volt kötve (1USD=8,27 RMB). Jelenleg az egy - részleteiben nem ismert - valutakosárhoz kötött szűk sávban mozog, napi +/-0,3% ingadozással. A központi jegybank kilátásba helyezte az árfolyamsáv további változtatását, ha a gazdasági körülmények ezt szükségessé teszik. Pár éves távlatban valószínűnek tűnik a jelenlegi szűk árfolyamsáv kiszélesítése 2-5%-ra, de a gazdaság további deregulációját megelőzően nem reális a jüan átváltásának teljes liberalizációja.

 

2004-ben az átlagos vámtétel 10,4%, 2005-ben és 2006-ban 9,9 %, 2007-ben pedig 9,8 % volt.

 

A kínai külkereskedelem dinamikus fejlődésével, a kínai gazdaságnak a globális gazdaságra való egyre nagyobb fokú ráutaltságával párhuzamosan, változott a kínai kereskedelempolitika, s magáévá tette a szabadkereskedelem gondolatát, mint a kínai termékek számára a piacra jutást biztosító eszközt.