Tisztelettel köszöntöm a Magyarország Állandó NATO Képviseletének honlapján.

A Szövetség brüsszeli központjában található NATO Képviselet funkciója a magyar kül-, biztonság- és védelempolitikai érdekek és célok megjelenítése és képviselete a NATO-ban, illetve a szövetségesi szolidaritás érvényesítése NATO-politikánk valamennyi vonatkozásában. A Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és az integrált Honvéd Vezérkar, illetve az Önkormányzati Minisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának állományából összeálló csapatunk valamennyi tagja ezen cél érdekében dolgozik nap mint nap.

Honlapunk célja, hogy minél több információt biztosítsunk a NATO, valamint Magyarország NATO-politikája iránt érdeklődők számára. (A Képviselet konzuli feladatkört nem lát el – amennyiben utóbbi iránt érdeklődik, kérjük keresse fel a kétoldalú nagykövetség honlapját.

Az 1949. április 4-én Washingtonban aláírt Észak-atlanti Szerződésben foglaltak alapján az immár 28 tagú Szövetség tagjai felelősséget vállaltak egymás biztonságáért, kollektív védelmet biztosítanak valamennyi tagállam számára. Ezt a kollektív védelmi garanciát élvezi Magyarország is, ugyanakkor ehhez hozzájárulunk védelmi képességeink fejlesztésével és a NATO műveleteiben történő részvételünkkel. A NATO az elmúlt hat évtized során jelentős átalakuláson ment keresztül. Amikor Magyarország 1999-ben csatlakozott az akkor 50. évfordulóját ünneplő Szövetséghez, már nem az „eredeti” NATO-hoz csatlakozott. Jóllehet a Szövetséget jellemző alapfunkciók és -feladatok – különösen a legfontosabb, a kollektív védelem – változatlanok, a NATO feladatai, a globális biztonságpolitikai rendszerben elfoglalt helye, és nem utolsó sorban tagsági köre jelentősen fejlődött.

Napjaink globális biztonságpolitikai kihívásai egyre kevésbé kezelhetők tisztán nemzeti hatáskörben. A terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik terjedése (esetleg e kettő kombinációja), a gyenge vagy működésképtelen államok által jelentett instabilitás, a klímaváltozás következményei, az energiabiztonság, vagy a számítógépes támadások fokozódása mind olyan kockázati tényezőket jelentenek, amelyek alapvetően módosították a biztonságról és az országvédelemről alkotott elképzeléseinket. A NATO hatvan évvel ezelőtti megalapításakor ismeretlen kihívások, kockázatok és veszélyek kezelésére a Szövetség folyamatosan keresi a megfelelő válaszokat és eszközöket.

E válaszokat mindenekelőtt a NATO feladatait és rendeltetését lefektető alapdokumentum, az úgynevezett Stratégiai Koncepció foglalja magában. Az 1999-ben a Szövetség washingtoni csúcstalálkozóján az állam- és kormányfők – köztük a pár héttel korábban taggá vált Magyarország – által elfogadott dokumentum felülvizsgálata idén megkezdődik. Az új Stratégiai Koncepció igyekszik majd útmutatást adni a 21. század legfontosabb biztonsági kihívásaira. Hazánk számára is fontos szempont, hogy e stratégia kidolgozása a közvélemény számára is átlátható formában történjen, vegye figyelembe a kormányzati szervezetek mellett a nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) véleményét, elképzeléseit is. A végső politikai döntés meghozatalához elengedhetetlen a tagállamok állampolgárainak támogatása, ezért kiemelt hangsúlyt kell fektetni a Stratégiai Koncepció minél szélesebb körű társadalmi megismertetésére.

A NATO esetében meggyőződéssel kijelenthetjük, hogy a szervezet megalakulása óta sikeresen tölti be szerepét. Ezt bizonyítja a Szövetség mára jelentősen átalakult feladatrendszere is, amely az euro-atlanti térségtől távol eső régiókban is igyekszik hozzájárulni a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához. A legfontosabbnak számító nyugat-balkáni, afganisztáni és iraki műveletek mellett a Szövetség – bizonyítva az új kihívásokhoz történő alkalmazkodási képességét – meghatározó szerepet játszik az Afrika szarvánál jelentkező biztonsági kihívások kezelésében is. A partnerségi kapcsolatrendszer révén a NATO a minden fél számára előnyös gyakorlati együttműködés kialakítására, valamint a demokratikus értékek közvetítésére törekszik a Marokkótól Oroszországig terjedő sokszínű ország-csoporttal. A Szövetség napjainkban közel száz országgal tart fent intézményes vagy informális párbeszédet. Különösen fontos, hogy a NATO az ENSZ-szel, az Európai Unióval, az EBESZ-szel és nem utolsósorban az Afrikai Unióval is egyre szorosabb kapcsolatokat ápol. Kiemelkedő jelentőségű az Európai Unióval megvalósuló, az érdek- és értékközösség alapján folytatott stratégiai együttműködés, amely mindazonáltal még messze elmarad a benne rejlő ponteciáltól.

A Szövetség területén kívül, távoli országok biztonságának és működőképességének megteremtésén dolgozó NATO-katonák — köztük a jelentős elismerésnek örvendő magyarok is — egyben a tagállamok, így Magyarország védelmét biztosítják tevékenységükkel.

Magyarország és a brüsszeli Állandó Képviseleten dolgozó munkatársaimmal együtt azon leszek, hogy – a magyar érdekekkel és értékekkel összhangban – a NATO a jövőben is sikeresen töltse be szerepét.

Brüsszel, 2009. május 26.

Kovács István
Nagykövet