Fontosabb egyezmények

• Gazdasági együttműködési megállapodás (2006)
• Megállapodás a külképviseleteken dolgozók családtagjainak munkavállalásáról  (2005)
• Együttműködési megállapodás az ITDH és az APEX Brasil között (2004)
• Vízumkötelezettség kölcsönös megszüntetéséről szóló megállapodás (életbe lépett 2001. július 19-én)
• Idegenforgalmi megállapodás (1997)
• Légügyi egyezmény (1997)
• Magyar Állami Számvevőszék és a Brazil Számvevő Bíróság közötti együttműködési megállapodás (1996)
• Kulturális együttműködési megállapodás (1992)
• Megállapodás a vízumkényszer eltörléséről diplomata és szolgálati útlevelekre (1990)
• Műszaki-tudományos együttműködési megállapodás (1986)
• Egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére (1986)



A kapcsolatok rövid története
A diplomáciai kapcsolatokat 1927-ben vettük fel, melyek 1942 és 1961 között szüneteltek. A képviseleteket 1974. május 11-én emeltük nagyköveti szintre. Brazíliavárosban magyar nagykövetség működik. 1988 decemberében São Paulóban főkonzulátust létesítettünk, amelyet 2009 novemberében költségvetési problémák miatt bezártunk.
Külképviseleti hálózatunk 1997. évi átszervezése után Rio de Janeiróban a Kereskedelmi Kirendeltség helyén a Kereskedelemi Szolgálat Kereskedelem-fejlesztési Irodát nyitott. 1998. április 30-án pénzügyi nehézségekre való tekintettel az ITD Hungary a legrégebbi brazil képviseletünket bezárta Rióban, és az AGROINVEST Brazíliavárosi kiküldöttjét bízta meg ezen tevékenység ellátásával. Ekkoriban szűnt meg São Paulóban is a kereskedelmi alkirendeltség.
A kontinentális méretű országban üzleti, politikai jelenlétünk szükségessége és a magyarság jobb szolgálata egyaránt indokolta a széleskörű tiszteletbeli konzuli hálózat (São Paulo, Rio de Janeiro, Belo Horizonte, Fortaleza, Salvador, Curitiba, Porto Alegre, Florianópolis) létrehozását. A florianópolisi tiszteletbeli konzulátus - vezetőjének halála miatt - jelenleg nem működik.
A Brazíliában élő, magukat magyaroknak vagy magyar származásúaknak vallók száma egyes becslések szerint 80-100 ezer fő, mások ennél nagyságrendekkel kisebb számról beszélnek. A brazíliai magyarság több nagy hullámban érkezett második hazájába. Az első magyar emigránsok a XIX. század második felében jelentek meg Brazíliában azzal az ígérettel, hogy ott földet kapnak. Leszármazottaik Jaraguá do Sulban (a Santa Catarina tagállamban, São Paulótól délre kb. 600 km-re fekvő kisvárosban) élnek és ma is - büszkén - magyaroknak vallják magukat, jóllehet eredetileg magyarországi svábok voltak. A második hullám az első világháború következményeként főként az elcsatolt területekről, ezen belül is elsősorban Erdélyből érkezett. A harmincas évek elejétől a világgazdasági válság idején ugyancsak jelentős számú magyar vándorolt ki Brazíliába. A második világháború előtt és alatt kényszerült emigrálni a Brazíliában élő magyar zsidóság többsége. Az 1945 után érkező hullám politikai okokból hagyta el Magyarországot, sokan közülük az államosítás miatt, ezért jó néhányan tartoztak a vagyonosabb réteghez. 1956 után további 3-4 ezer magyar bevándorló érkezett az országba.
A brazíliai magyarság döntő többsége São Paulóban és környékén, kb. 8-10 %-a Rio de Janeiróban és környékén lakik, a többi az ország legkülönbözőbb részein elszórtan él. Az egyesületek, kulturális és vallási csoportosulások szintén São Paulóban koncentrálódnak. Az idők folyamán magyarjaink 42 különböző szervezetbe tömörültek, amelyekből a mai napig 18 aktívan működik.
 


Magas szintű látogatások

Magyar részről:
• 2011 májusában Becsey Zsolt NGM külgazdasági államtitkár tárgyalásokat folytatott São Paulóban és Brazíliavárosban.
• Balázs Péter külügyminiszter 2010 márciusában látogatott Brazíliába.
• Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke 2007 februárjában tárgyalásokat folytatott São Paulóban és Rio de Janeiróban.
• Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnökeként vett részt a Szocialista Internacionálé São Paulóban tartott XXII. Kongresszusán.
• Áder János, az Országgyűlés elnökének útjára 2000 májusában került sor.
• 1999 májusában Chikán Attila, novemberben Torgyán József látogatott Brazíliába.
• Nagy Frigyes mezőgazdasági miniszter (1997).
• Göncz Árpád köztársasági elnök (1997).

Brazil részről:
• 2005 májusában Cláudio Lembo, São Paulo Állam helyettes kormányzója üzletember küldöttség élén tett látogatást Budapesten.
• 2005 februárjában Roberto Rodrigues mezőgazdasági miniszter tárgyalt Budapesten.
• 2004 júliusában José Sarney a brazil Szenátus elnöke,
• 2004 májusában Luiz Fernando Furlan fejlesztési, ipari és külkereskedelmi miniszter és Juan Manuel Quirós, az APEX-Brasil (Brazil Exportfejlesztési Iroda) elnöke,
• 1999 májusában a „WTO-forduló Barátai” elnevezésű budapesti rendezvényén résztvevő Lampreia külügyminiszter találkozott Martonyi Jánossal.
• Fernando Henrique Cardoso köztársasági elnök (1994 - magánlátogatáson, volt köztársasági elnökként 2003. június - magánlátogatáson), Zenildo Lucena hadseregügyi miniszter (1998) és Dr. Francisco Turra mezőgazdasági és közellátási miniszter járt hazánkban.