A kulturális élet Bosznia-Hercegovinában
 
A bosznia-hercegovinai háborút megelőzően, az egykori Jugoszláviában Szarajevó volt a kulturális, művészeti élet egyik fellegvára. A Bosznia-Hercegovinában élő soknemzetiségű lakosság saját kultúrájának, nemzeti hagyományainak megőrzésére és másokkal történő megismertetésére törekedett.
 
Bosznia-Hercegovina mind politikai, mind pedig kulturális szempontból két nagy részre tagolható. Az egyik a bosznia-hercegovinai Föderáció, zömében bosnyák és horvát nemzetiségű lakossággal, a másik pedig a boszniai Szerb Köztársaság, ahol túlnyomó többségben szerbek élnek. A bosznia-hercegovinai Föderáción belül Szarajevó, majd Mosztár, Tuzla és Zenica azok a városok, ahová a kulturális és művészeti élet összpontosul (ez nem jelenti azt, hogy máshol nincs). Bosznia-Hercegovina jelenlegi művészeti vezetői, a nemzetközi kulturális élet egyik jelentős közpntjává kívánják tenni ismét Szarajevót. Ennek érdekében évente ismétlődő jelleggel kerülnek megrendezésre a már háború előtt és alatt is működött legkülönbözőbb nemzetközi fesztiválok. Ezek között napjainkban a legrangosabb a Nemzetközi Színházi Fesztivál (MESS), amelynek keretében főképpen alternatív darabok kerülnek bemutatásra, illetve a "Sarajevska Zima" („Szarajevói Tél”) elnevezésű nemzetközi kulturális fesztivál, amelyen a művészetek szinte minden ága képviselteti magát. A jelentős események között tartják számon továbbá a Szarajevói Filmfesztivált, a Neumi Animációs Filmfesztivált, valamint a szarajevói Bascsarsiai Éjszakák elnevezésű zenei fesztivál. A bosznia-hercegovinai nemzetközi eseményeket most kezdik felfedezni külföldön, ezért várható, hogy jelentőségük a jövőben növekedni fog. Magyarországi szereplők egyre növekvő számban vesznek részt ezeken a rendezvényeken.
 
Az ún. hazai kulturális élet a Föderáción belül (bosnyák, horvát) érezhetően kettéválik. A horvátok katolikus vallási, valamint a bosnyákok iszlám vallási szokásai is olyan tényezők, amelyek, mondhatni természetes módon, ám semmi esetre sem ellenségként osztják meg a népet. Amíg a horvátok történelmük során főképpen a keresztény világ kulturális életéből táplálkoztak, addig a bosnyákok a török muzulmán szokásokat vették át. A szerbek mind vallási szokásaik, mind pedig kulturális hagyományaik tekintetében a pravoszláv értékeket részesítették előnyben. E hármas tagozódás nagyobb problémák nélkül tudott együtt élni és együttműködni a délszláv háború kitöréséig. Napjainkban ugyanakkor e három nagy népcsoport különállása kulturális téren is tetten érhető.
 
A kulturális, történelmi és művészeti értékek etnikai alapú megismerése, felfedezése – ezáltal a különbségek „keresése” – már az iskolában elkezdődik. Ezt a folyamatot igyekszik kiegyensúlyozni, mintegy közös utat keresve az Európai Unió által megfogalmazott oktatási reform igénye. Bár a központi kormány erőfeszítései már látszanak, valószínűleg huzamosabb időnek kell eltelnie ahhoz, hogy érdemi fordulat következhessen be az oktatás területén.
 
Bosznia-Hercegovina népei értik, értékelik és igénylik a kulturális, művészeti hagyományokat. Az országon belül Szarajevó mindig, minden körülmények között is a balkáni kulturális központok egyike volt. Ezt bizonyítja az is, hogy a városban a háború idején gránáteső közepette is telt ház előtt adtak elő színházi darabokat, illetve szerveztek koncerteket.

2005. június 23-án írták alá a Magyar Köztársaság és Bosznia-Hercegovina közötti oktatási, tudományos és kulturális együttműködésről szóló egyezményt. Jelenleg a végrehajtásához alapot nyújtó kétoldalú munkaterv előkészítése folyik.