Bosznia-Hercegovina gazdasága

Bosznia-Hercegovina a Balkán egyik legszegényebb országaként, a háborútól és a világgazdasági válságtól meggyötörve, belpolitikai problémák közepette elindult a gazdasági fejlődés útján.  A délszláv háborúban ez az ország szenvedte el a legnagyobb veszteséget, ami fő oka annak, hogy a gazdaság mai teljesítménye is csak 80-90 %-a az 1992 előttinek.

Bosznia-Hercegovina állam és jogrendszere bonyolult, ami nem kedvez a gazdasági fejlődésnek. Maga az állam, és 3 alkotó része - a 10 kantont egyesítő Föderáció, a Szerb Köztársaság, valamint a különleges státuszú Brcko Kerület - is saját, törvényhozással, költségvetéssel, kormánnyal bíróságokkal, ügyészséggel, gazdasági kamarákkal, stb. rendelkezik. A Föderáció 10 kantonját is figyelembe véve 14 kormány működik az országon belül, amely így nem alkot egységes gazdasági térséget. A három nemzet érdekvitájának, a Szerb Köztársaság önállósodási törekvésének a gazdaság a kárvallottja. Miközben a kormányzat külföldi hitelekből pótolja a költségvetés hiányát, annak kb. 60 %-a a túlburjánzó államapparátus fenntartására és szociális segélyekre megy el, a gazdaság és az infrastruktúra fejlesztésre kevés marad. Nagyarányú a korrupció és a feketegazdaság.

Bosznia-Hercegovina mindezzel együtt az elmúlt másfél évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül, ami a gazdasági világválság hatására megtorpant, de 2010-ben stabilizálódni látszik.
 
Kedvező, hogy az infláció alacsony, stabil a gazdag nyersanyag és energia vagyonra épülő ipari termelés, javul a külkereskedelmi egyensúly. A legégetőbb problémák: a gyorsan növekvő fizetési mérleghiány, a magas munkanélküliség.
2009-ben a válság következtében Bosznia-Hercegovina importja 24,1%-kal, exportja 17,6%-kal csökkent 2008-hoz képest. A külkereskedelmi forgalom hiánya meghaladta a GDP 30%-át. Legfontosabb exportpartnerei: Horvátország, Németország, Szerbia, Olaszország, Szlovénia, Ausztria és Montenegró. Legnagyobb importpartnerei: Horvátország, Németország, Szerbia, Olaszország, Oroszország, Szlovénia, Kína, Ausztria és Magyarország.

Az 1994-től 2009 végéig az országba beáramló mintegy 5,8 Mrd euró külföldi tőkeállományból a legfontosabb külföldi befektetők: Ausztria, Szerbia, Szlovénia, Horvátország, Svájc, Németország és Oroszország. A külföldiek által befektetett tőke legnagyobb része a termelőágazatokba (34%) és a bankszektorba (22%) áramlott. 2009-ben a külföldi tőke beáramlás a rekord évnek számító 2007-es érték közel egynegyedére csökkent.
A hosszútávon fenntartható gazdasági növekedéshez mindenekelőtt a belpolitikai versengés felszámolása, egységes gazdasági tér és vonzóbb üzleti környezet kialakítása, versenyképesebb vállalatok, az európai és regionális integráció adhat alapot. Az infrastruktúra, és a termelőkapacitások fejlesztéséhez, modernizálásához a nemzetközi közösség segítséget nyújt.

Ami a gazdasági jogi környezetet illeti, Bosznia-Hercegovina állam csak néhány területen és keret jelleggel végez szabályozást. Ilyen terület a nemzetközi szerződések, a külkereskedelem, az indirekt adózás és néhány gazdasági kerettörvény (IMF, EBRD hitelek, EU-val kötött kereskedelmi megállapodás, az ÁFA és vámok, társasági törvény, polgári szerződéses jog stb.). A társasági és helyi adókra, vagy a szerződéses jog jó részére (például cégbejegyzés, csődeljárás, stb.) és az ágazati szabályozásra (energia, mezőgazdaság, környezetvédelem stb.) a három államalkotó egységben részleteiben más-más törvények érvényesülnek. A társaságokat mintegy 20 - székhely szerint illetékes - kerületi bíróságnál kell bejegyezni, és nem létezik országos cégregiszter, vagy „fekete lista” sem, ami megnehezíti a partnerek megbízhatóságának ellenőrzését. Az IFC támogatásával folyamatban van egy projekt, amely az üzleti környezet javítását célozza.

Az integráció felé vezető folyamat első lépését a WTO-tagság, majd 2006. december 19-én a CEFTA tagság jelentette. Az Európai Unióval 2008. július 1. óta alkalmazott Ideiglenes Megállapodás szerint a külkereskedelem az EU tagállamokkal egységes szabályok szerint folyik, Bosznia-Hercegovina fokozatosan leépíti az importvámokat. Bosznia-Hercegovina tagja a fontosabb nemzetközi gazdasági-pénzügyi szervezeteknek: Nemzetközi Valutaalap (1995. december), Világbank (1996. április), EBRD (1996. június), CEFTA (2006). 2009 májusában 1,2 Mrd eurós, 3 év alatt folyósítandó készenléti hitelről állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal. Az Európai Unió 100 M EUR hitelt nyújt a költségvetési strukturális reformok támogatására. A külföldi kézben levő bankrendszer és az EUR-hoz kötött nemzeti valuta (1 EUR= 1,955 BAM) szilárd. A vállalatok versenyképesebbé tételére, a KKV-k erősítésére a kormányok erőfeszítéseket tesznek. Az európai gazdasági kapcsolatok fejlődésére 2011-től a vízumkényszer megszüntetése pozitív hatással lesz.

Gazdasági-üzleti kapcsolataink

Kétoldalú gazdasági kapcsolatainkban az áruforgalom a meghatározó, amely a válságot megelőző években – a 2006. évi megtorpanástól eltekintve – dinamikusan fejlődött. Bosznia-Hercegovina részesedése a teljes 2009. évi magyar kereskedelmi forgalomból 0,3%. Az összes forgalom alapján Bosznia-Hercegovina a 39. helyen áll kereskedelmi partnereink sorában. Bosznia-Hercegovina külkereskedelmi forgalmában Magyarország aránya 2,6%, ezzel a partnerek között hazánk a 9. helyen áll.
A magyar-bosznia-hercegovinai külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)
  

Exportunk legjelentősebb tételei a feldolgozott termékek (vegyi áru, papír, ruházati, parafa- és fatermékek), az élelmiszeripari termékek (gabona és gabonakészítmények, állati termékek, állati takarmány) és az energiahordozók (kőolaj és kőolajtermék). Importunk több mint felét a feldolgozott termékek adják, az utóbbi két évben jelentősen lecsökkent a gépek és szállítóeszközök behozatala. Legfontosabb importcikkeink: energiafejlesztő gépek és berendezések, színesfém, vas és acél, fémtartalmú ércek és fémhulladék, különböző feldogozott termékek és vegyi áru.

Bosznia-Hercegovinából eddig nem valósult meg érdemleges befektetés Magyarországon. Ugyanakkor a tőkeexport terén Bosznia-Hercegovina kiemelten fontos partner számunkra. Az egyik legfontosabb befektetési lehetőség az országban zajló privatizációs folyamatokba való bekapcsolódás. Magyar becslés szerint mintegy 50 magyar cég 60 M euró értékű működő tőke-befektetést valósított meg eddig Bosznia-Hercegovinában. A privatizáció keretében a MOL és a horvát INA megvásárolta az Energopetrol részvényeinek 67 %-át és több kapcsolódó beruházásra is kötelezettséget vállalt. A szerződést 2006. szeptemberében írták alá, a Versenytanács december végén hagyta jóvá. A Tuzla-i Hőerőmű egyik blokkjának korszerűsítését 2005 óta a Transelektro Rt. végzi. A Magyar Alumíniumipari Művek 2004-ben a Jajce-i bauxitbánya 51 %-át vásárolta meg és 3 év alatt 205 M EUR beruházást vállalt; tárgyaltak a Posusje-i bauxitbánya privatizációjában való részvételről is. A magyar kormány kötött segélyhitel programjából a Zenon System Kft. építette meg 2005-2006-ban a tuzlai víztisztítót. Több tucat magyar érdekeltségű vegyes vállalat is működik az országban.

Gazdasági együttműködésünk perspektivikus területei

A Magyar Köztársaság Kormánya és Bosznia-Hercegovina Minisztertanácsa között 2006-ban aláírt Gazdasági Együttműködési Megállapodás megteremtette a jogi hátteret a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez. A Magyar- Bosznia-Hercegovinai Gazdasági Együttműködési Kormányközi Vegyes Bizottság első ülését 2008. április 1-én, Szarajevóban, következő ülését pedig Budapesten 2009-ben tartotta.  A Bizottság, amelyben az állami szerveken kívül részt vesznek a kamarák és más gazdasági NGO-k is, új lendületet ad a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének a kereskedelem, a befektetések, vagy a KKV-k közötti együttműködés területén a mezőgazdaság, az élelmiszer feldolgozás, az energia, a környezetvédelem, a közlekedés, az ICT ipar, a faipar, a fémipar területein, továbbá a turizmus fejlesztésében. A gazdasági kapcsolatok fejlődésének biztonságos kereteit egy sor egyezmény - köztük a kettős adóztatás elkerüléséről, a beruházások védelméről szóló megállapodás – biztosítják.

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

A magyar export perspektivikus területei egyben Bosznia-Hercegovina főbb import termékei. B-H importját elemezve látható, hogy az ország a termékek széles skáláján szorul behozatalra.
 a fejletlen agrárium és élelmiszeripar miatt mezőgazdasági termékek, gabona, növények, egyéb malomipari termékek, hús, hal, zsiradékok, étolaj, takarmány, mezőgazdasági kisgépek, vegyszerek szállítása és élelmiszer feldolgozó gépsorok, stb. B-H nettó élelmiszer importőr, a bosnyákok főleg baromfi termékeket, marhahúst és bárányt, máshol sertéshúst fogyasztanak. Magyarországról évente jelentős mennyiségű gabonát, étolajat szállítunk. Különös hiány mutatkozik friss tejből.
 a fejlesztés előtt álló bányászat, fém és nyersanyagipar, valamint az energiatermelés kapcsán ásványi és fűtőanyagok, bányászati, nyersanyag feldolgozó és energetikai gépek, hő-, víz- és szélenergetikai berendezések, villamos gépek és távvezeték elemek;
 az általános igények miatt széles körben pl.vegyi áruk, műanyag, kaucsuk, gumi, textil, ruházat, lábbelik, szőnyegek, elektromos gépek, gépjárműalkatrészek, papír, papírkarton, csomagoló anyagok, cellulóz, könyvek, zöldség-gyümölcs, italok, alkohol, ecet, gyógyszerek,gyógyszeripari termékek, cukor-cukortartalmú termékek, bőr, szőrme, szalma-, nádtermékek, bútor, matracok, dohányipari termékek, kő, beton, kerámia, üveg, érc, kő, cement, stb.

Exportunk növelésére további jó lehetőség kínálkozik:

 az elavult, vagy hiányos infrastruktúra, valamint a környezetvédelem területén, úthálózat, 5/c folyosó tervezésére, építésére, fűtőművek, csatornák, vízvezeték hálózatok felújítása kapcsán víztisztító berendezések, izolált csövek, stb. szállítására;
 Az infrastrukturális beruházások elnyeréséhez finanszírozás, pl. az Eximbank vevőhitele, meghatározó előnyt jelenthet, mint a Zenon Kft. tuzlai víztisztító beruházása bizonyítja.
 Eséllyel indulhatunk nemzetközi tendereken (világbanki, EBRD, EU és az FBiH egyes tenderein), mint a Transelektro Ganz Röck tuzlai erőművi berendezés szállítása során.

Ami a közbeszerzéseket illeti, B-H azon kevés európai országok közé tartozik, ahol még csak egyeztetnek az EU közbeszerzési szabályok átvételéről. A jelenlegi közbeszerzési és koncessziós törvények lyukait mutatja, hogy a Szerb Köztársaságban bevett gyakorlat az állami megrendelések versenyeztetés nélküli odaítélése.

A 2004. évi Közbeszerzési Törvény (http://www.nabavke.com/zakonbih.pdf) szerint a felhívásokat B-H hivatalos közlönyében, valamint a közbeszerzési weboldalon (http://www.nabavke.com/) kell megjelentetni. Amennyiben az áruk és szolgáltatások értéke meghaladja a 2 millió BAM-ot, nemzetközi felhívást angol nyelven is ki kell írni. A törvény ugyanakkor elismeri a pályázat nélküli „meghívásos” közbeszerzési eljárást.

Jó lehetőségeket kínálnak továbbá az állami, önkormányzati infrastrukturális beruházások. Ilyenek lehetnek:
• Bosznia-Hercegovina 2008-ban elkészült energia fejlesztési stratégiájában meghatározott projektek: hőerőművek modernizálása, bővítése, vízerőművek létesítése, felújítása, szél- és napenergia hasznosítása.
• Környezetvédelmi beruházások, víztisztítás, szennyvíztisztítás, önkormányzati hálózatok
• A Budapest-Eszék-Szarajevó-Plocse V/C autópálya és vasúti folyosó modernizációs projektjei (külön-külön a Föderációban, valamint a boszniai Szerb Köztársaságban) a kapcsolódó fejlesztésekkel.(pl. üzemanyagtöltők, motelek, bővülő turisztikai lehetőségek), más út projektek az országban.
• A földgázhálózat fejlesztése, ideértve az elavult városi gázhálózatokat is.
• A városi fűtőművek és csőrendszerek modernizálása.
A koncessziók vagy a még le nem zárult privatizációs folyamat jó befektetési lehetőségeket kínál. pl. a bányászatban, az energia szektorban, vagy a Szerb Köztársaságbeli útépítésekben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával az ITD Hungary Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt. ( www.itd.hu )évente több alkalmat kínál a magyar és bosnyák vállalkozások kapcsolatának fejlesztésére, a potenciális partnerek egymásra találásra. 2006. áprilisában a Mostari Nemzetközi Vásáron, 2009 szeptemberében a Banja Lukai AGROS Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásáron partnerországként vettünk részt.  E két  vásáron azóta is minden évben kollektív standdal, több tucat magyar kiállítóval. képviselteti magát Magyarország. Mosztárban főleg az építőipar, elektronika, gépipar, járműipar, vegyipar, textilipar, élelmiszeripar, turizmus, az Agros Kiállításon az élelmiszeripar, csomagolóipar vagy a mezőgazdasági kisgépek reklámozására, eladására nyílik lehetőség. 2010 októberében  Bosznia Hercegovina Külkereskedelmi Kamarája az ITD hungary Zrt-vel közösen Budapesten szervezett üzleti fórumot. Jelentős marketing lehetőséget kínálnak a Zenicai és a Tuzlai vásárok, amelyekre esetenként üzletember találkozókat szerveznek egyes déli magyar megyék kamarái a testvér kantonokkal (pl. Baranya megye – Tuzla kanton, Zala megye - Zenica kanton).

A lehetőségek ellenére az üzleti kockázatokat is figyelembe kell venni. Bosznia-Hercegovinában  még magasak a politikai, üzleti, fizetési kockázatok, nehezen átláthatóak az engedélyezési eljárások, jelen van a korrupció, a feketegazdaság, gyakori a tendereztetés és versenyeztetés hiánya. Szerződéskötésnél mindezért rendkívül körültekintően kell eljárni, mindenképp indokolt a helyi kereskedelmi jogot ismerő szakértő, ügyvéd bevonása, a partner előzetes leinformálása, a cégbejegyzés ellenőrzése, biztosítékok és bankgarancia kikötése, ide értve a MEHIB szolgáltatásainak igénybevételét, a szállításhoz tapasztalt vámügynökség bekapcsolását.

Szabályozási kérdésekben a külgazdasági kapcsolatok irányítását állami szinten ellátó B-H Külkereskedelmi és Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma kontaktálható. A potenciális magyar befektetőket A FIPA - Foreign Investment Promotion Agency (www.fipa.gov.ba) is segíti, Szarajevóban Mosztárban és Banja Lukán rendelkezik irodákkal.   Bosznia-Hercegovina Külkereskedelmi Kamarája partnerkeresésben, rendezvényekkel szervezésével segíthet, szervezetén belül működik a bosnyák exportfejlesztési szervezet a BHEPA - BH Export Promotion Agency  (www.bhepa.ba).

Bosznia-Hercegovina piaca iránt export, vagy befektetési céllal érdeklődő magyar vállalkozások elsőként azonban bátran keressék a Szarajevói Magyar Nagykövetség külgazdasági irodáját. Szívesen segítünk a kapcsolatépítésben, potenciális partnerek keresésében, testre szabott tanácsokkal a piaci sajátosságokban és a helyi intézményi és jogszabályi környezetben való eligazodásban.

Befektetési feltételek

Beruházás-védelmi és kettős adózást elkerülő egyezmények

Magyarország és Bosznia-Hercegovina közt érvényben van a „Befektetések Kölcsönös Védelméről és Fejlesztésről kötött Megállapodás”, a kettős adóztatás elkerülésére a volt Jugoszláviával kötött egyezmény alkalmazandó.

Külföldi befektetések elől elzárt ágazatok, maximum külföldi tulajdonhányad

A Bosznia-Hercegovinába Irányuló Közvetlen Külföldi Befektetési Politikáról Szóló Törvény (Law on the Policy of Foreign Direct Investments of Bosnia and Herzegovina - Official Gazette of BiH, 17/98, 13/03 and 48/10) szerint Bosznia-Hercegovinában szinte minden gazdasági szektor nyitott a külföldi befektetők előtt, akik cégalapítással, vagy a privatizációs kiírástól függően akár 100%-os részesedést is szerezhetnek.
Külföldi befektetésekre vonatkozó korlátozó előírások kizárólag a fegyvergyártás és –forgalmazás területén vannak. Az ilyen jellegű befektetéseknél a külföldi tulajdonhányad csak 49% lehet.
Az állami egészségügyi vagy környezetvédelmi beruházásokra alkalmazott megszorító jellegű előírások egyformán vonatkoznak a hazai és külföldi cégekre. A veszélyes hulladékok kezelését a Boszniai Szerb Köztársaságban és a B-H Föderációban más-más hulladékkezelési törvény szabályozza a hulladék jellegétől, a begyűjtés módjától és a tárolás jellegétől függően.

Vállalatalapítási feltételek (vállalkozási formák, minimum alaptőke, időigény, költségek)

Mielőtt sok költséggel és kötöttséggel járó gazdasági társaságot jegyeznénk be, érdemes megvizsgálni képviseletnyitás lehetőségét. Külföldi jogi és magán személyek piackutatási, szerződés előkészítési, információs és marketing célokra jegyezhetnek be képviseleti irodát B-H Külkereskedelmi és Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában az erről szóló Kormányrendelet (7/95 számú „B-H Hivatalos Közlönye”) szerint. Az iroda nem köthet saját nevében szerződéseket, egy cég működéséhez mérve jóval alacsonyabb költségeit a külföldi alapító viseli.
Gazdasági társaságok alapításáról állami szintű (Company Law of the Federation of BiH - Official Gazette of FBiH No. 23/99, 45/00, 2/02, 29/03, 68/05, 91/07, 84/08, 7/09 and 63/10) és entitás szintű (Company Law of Republic of Srpska - Official Gazette of RS No. 127/08 and 58/09) törvények rendelkeznek. Az alapító külföldi természetes vagy jogi személyt a helyi személyekkel azonos jogok és kötelezettségek illetik. Külföldi természetes és jogi személynek minősülnek: a külföldi állampolgársággal rendelkező természetes személyek és külföldi székhelyű Bosznia-Hercegovinában saját vállalattal rendelkező társaságok.
Bosznia-Hercegovinában az alábbi társasági formák alapíthatóak
 egyéni vállalkozás (GT 79. cikkely) – alaptőke nincs előírva
 Közkereseti társaság – alaptőke nincs előírva
 Betéti társaság – alaptőke nincs előírva
 Részvénytársaság 50.000 KM (B-H Föderáció) 20.000 BAM (B-H Szerb Köztársaság)
 Korlátolt felelősségű társaság – 2.000 KM mindkét entitás területén
Vegyes vállalat - meglévő vállalatba történő befektetés, vagy azzal való egyesülés útján hozható létre a Közvetlen Külföldi Befektetésekről, a Külkereskedelmi Politikáról és a Gazdasági Társaságokról Szóló Törvények alapján: hosszú távú gyártási együttműködés elindítására, vagy üzleti-technológiai kapcsolat kialakítására.
Koncesszió szerezhető a megújuló és meg nem újuló természeti erőforrások használatára az állami tulajdont képező területeken például B.O.T. (build-operate-transfer) szerződés révén. A kikötött határidő után a koncesszió visszaszáll a kibocsátóra.
A cégbejegyzést az illetékes területi bíróságnál kell kezdeményezni, szabályai a három országrészben (FBiH, RS, BD) különböznek. A bejegyzést a törvény szerint 5 nap alatt kellene elvégezni, a valóságban a procedúra a technikai nehézségek miatt 35-40 napig is eltarthat. Lépései:
 a cégalapító szerződés/okirat elkészítése
 bankszámlanyitás, alaptőke befizetése
 dokumentáció lefordítása és hitelesítése
 illetékes területi bíróságnál való bejegyzés
 cég pecsét készítése
 Statisztikai Hivatalnál és Adó és Vám Hivatalnál való bejelentés
 cég és alkalmazottak bejelentése Nyugdíj és Társadalombiztosítás Alapnál
 a cég tevékenysége elkezdéséhez működési engedélyek kiváltása
 a külföldi befektetéseket regisztrálják. ennek szabályai 2011-ben változnak.

Az adminisztratív illetékek cca. 500 EUR, ügyvédi szolgáltatás igénybe vétele: 500-1000 EUR költséget jelent.

Adórendszer (főbb számok: vállalati nyereségadó, adókedvezmények, ÁFA, személyi jövedelemadó, ingatlanadó, egyéb)

Bosznia-Hercegovinában csak az árukra és szolgáltatásokra kivetett direkt adókat (ÁFA és vámok) kezelik állami szinten, ezeket B-H az adóhivatal központilag szedi be és utalja át meghatározott arányban az állam illetve az entitások költségvetésébe. A többi adó és járulék (társasági adó, SZJA, ingatlanforgalmi adó, TB járulékok és jövedéki adók) kivetése az entitások (FBiH, RS és BD) hatásköre, ezért alapja, mértéke és tartalma eltérő lehet. Jelenleg a főbb adó mértékek az alábbiak:
 FBiH RS BD
ÁFA 17 % 17 % 17 %
Társasági adó 10% 10% 10%
SZJA 10% 10% 10%

Általános forgalmi adót BiH egész területén egységesen, a hozzáadott értékre vetik ki valamennyi árura és szolgáltatásra, az a beszerzett áru után visszaigényelhető, végső soron a fogyasztó fizeti meg.  Mértéke 17 %.

A társasági nyereségadót a gazdálkodó szervezetek – a székhelyük szerint illetékes entitás adóhatóságának kötelesek megfizetni. Alapját az adott országrész törvénye alapján, a bevételekből a költségek levonásával, kell megállapítani. A bevételekbe a tőkejövedelmek is beszámítanak, a költségeket a számviteli standardok szerint kell kalkulálni. .Mértéke 10 % mind a három országrészben.. A külföldről származó profit után nem kell BiH-ben adózni, ha egyébként külföldön az adót megfizették.

A személyi jövedelemadó kulcsok a (szuperbruttósítás elve szerinti) nettó bérre számolva mind az FBiH mind az RS területén10 %.  A külföldiek, akik állandó lakhellyel rendelkeznek FBiH vagy az RS területén, kötelesek SZJA-at fizetni B-H területén szerzett jövedelmük után. Azok, akik nem rendelkeznek állandó lakhellyel FBiH területén, de jövedelemre tesznek szert az FBiH, vagy az RS területén, szintén kötelesek adót fizetni. BD területén külföldieket akkor tekintik adófizetőnek, ha az adóévben egyfolytában legalább 183 napot tartózkodtak BD területén.

Ingatlanforgalmi adót például az FBiH 10 kantonja eltérően szabályozza. Szarajevó Kantonban (10/99, 20/01, 8/02 számú Hivatalos Közlöny) az ingatlan forgalmi adó az ingatlan értékének az 5 %.

Jövedéki típusú adókat a három országrészben eltérő mértékben vetnek ki például az olajra, dohányra, üdítőkre, alkohol tartalmú italokra, vagy a kávéra.
Bosznia-Hercegovina adóhivatalai:
Uprava za indirektno Oporezivanje Bosne i Hercegovine
Indirect Taxation Administration of Bosnia and Herzegovina
Banja Luka, 78000 Bana Lazarevica bb
Phone: +387/51/335-494
Fax: +387/51/335-101
www.uino.gov.ba

Poreska uprava RS
Banja Luka, 78000 Mladena Stojanovica 45.
Phone: +387/51/332-300
Fax: +387/51/332-336
www.poreskaupravars.org
Porezna uprava FBiH
71000 Sarajevo Husreta Redzica 4.
Phone: +387/33/222-711
www.pufbih.ba

Beruházási kedvezmények

A külföldi természetes és jogi személyek által B-H területén végrehajtott befektetéseket a Bosznia-Hercegovinába Irányuló Közvetlen Külföldi Befektetési Politikáról Szóló Törvény (Law on the Policy of Foreign Direct Investments of Bosnia and Herzegovina - Official Gazette of BiH, 17/98, 13/03 and 48/10) szabályozza:
 a külföldi befektetőknek ugyanolyan jogokat és kötelezettségeket biztosít, mint B-H befektetőinek
 lehetőséget biztosít többségi tulajdon megszerzésére
 jogot biztosít a profit repatriálására, az ingatlan szerzésre
 védelmet nyújt az államosítás és a kisajátítás ellen
 megengedi külföldi cégvezetők, tisztségviselők alkalmazását, stb.

Társasági adókedvezmény csak az FBiH területén érvényesíthető, itt az adózó mentesül a nyereségadó megfizetése alól:

 ha az adóév során bevételének 30 %-a exportból származik,
 ha több mint 50 %-ban alkalmaz csökkent munkaképességűeket,
 ha 5 egymás utáni évben legalább 20 M BAM-ot fektet be, 5 évre mentesül attól az évtől kezdve, amikor a befektetés értéke eléri a 4 M BAM-ot. Ha a befektetés mégsem éri el a kikötött értéket, az adót büntető kamattal kell megfizetni.
A beruházás tárgyát képező berendezésekre vámmentesség érvényesíthető.
A termelésbe, kutatásba és fejlesztésbe történő külföldi befektetések egyedi támogatására 1 M eurós alapot létesített B-H Minisztertanácsa. (Nem támogatottak a bankszektor, vagy a lízing és biztosítási célú befektetések.). A támogatás odaítélése az új munkahelyek számától, a befektetés helyszínétől, a befektetés nagyságától, export hozamától, vagy hasznosságától (pl. környezetvédelem) függ.
A befektetési környezetről, más kedvezményekről, vagy befektetésre ajánlott helyszínekről a FIPA Befektetés Ösztönzési Ügynökség (www.fipa.gov.ba) szolgálhat hasznos információkkal.

Bankrendszer, finanszírozási lehetőségek, feltételek, javasolt kereskedelmi bankok

 A bankszektor stabil, privatizációja végbement, tőkeerős külföldi bankok vásároltak fel szinte minden hazai bankot. A Raiffeisen Bank Ausztria a Market Bankot, a HVB Bank Ausztria a Central Profit Bankot, a Hypo Alpe Adria Bank (RS) legnagyobb bankját, a Kristal Bankot, az Unicredit Bank a B-H Zágráb Bankot, a Világbank a Privredna Bankot vette meg. Más külföldi bankok – köztük a Volks Bank, vagy a Turkish Zirat Bank - saját bankot alapított.  Magán kézben maradt a Pavlovic Bank, vagy a bijeljinai Bobar Bank. A még állami Postabank privatizációja most van folyamatban.
A bankrendszer piaci alapon, piaci kamatokkal működik. A Moody’s B2, a Standard & Poor’s B+ credit rating-gel stabil kilátásúnak ítéli. Nőnek a tartalékok.
A legnagyobb javasolt bankok:
 Bosna Bank International d.d. (www.bbi.ba),
 NLB Tuzlanska Banka (www.nlbtuzlanskabanka.ba)
 Hypo Alpe-Adria-Bank d.d. BiH (www.hypo-alpe-adria.ba)
 Raiffeisen Bank d.d. BiH (www.raiffeisenbank.ba)
 UniCredit Banka BiH dd Intesa Sanpaolo Banka BiH www.intesasanpaolobanka.ba,
 Volksbank BH (www.volksbank.ba)
Bosznia-Hercegovina tagja az IMF-nek (1995), Világbanknak (1996), EBRD-nek (1996)
 

Magyarok munkavállalási lehetőségei

Külföldi állampolgároknak, ha Boszniai-Hercegovinában dolgozni kívánnak üzleti vízumot, tartózkodási és munkavállalási engedélyt kell beszerezniük.
Munkavállalási engedélyért kizárólag Bosznia-Hercegovinában bejegyzett társaság folyamodhat. A feltételeket B-H szintjén (Zakon o kretanju i boravku stranaca i azilu – Službeni glasnik BiH br. 36/08) illetve a Szerb Köztársaságban (Zakon o zapošljavanju stranih državljana i lica bez državljanstva - Sl. Glasnik RS“ broj: 97/04, 96/05 i 123/06), valamint a Föderációban (Zakon o zapošljavanju stranaca - Sl. novine FBiH“ br. 8/99.) más-más törvények szabályozzák.
FBiH-ben például a külföldiek munkavállalási engedélyeit, ide értve a társaságok tisztségviselőire vonatkozóakat is, FBiH központi Munkaügyi Hivatala, az egyéb engedélyeket a Kantonok kérelmező székhelye szerint illetékes munkaügyi hivatalai adják ki. Az ideiglenes (1-2 hónapra szóló) engedélyek gyorsan, a hosszabb időre szólóak megszerzése hosszabb idő alatt intézhetőek. A külföldi munkavállalóknak át kell esniük a Biztonsági Minisztérium ellenőrzési procedúráján is.
A kérelmekhez mellékelni kell pl. az útlevelet, a Biztonsági Minisztériumtól előzetesen megszerzett igazolást, iskolai végzettséget, büntetlenséget bizonyító okmányt, diplomát, a kérelmező cég adatait, a tervezett foglalkoztatás minőségét, körülményeit, indokoltságát, a külföldi céggel kötött szerződést, stb. Az adminisztrációs és eljárási költségek személyenként 1300-1500 BAM összeget is kitehetnek.
A tartózkodási engedélyt B-H Biztonsági Minisztériuma adja ki. A formanyomtatvány mellé csatolni kell az útlevél az iskolai végzettségről szóló okirat fénymásolatát, hitelesített fordítását, fényképet, cégkivonat hitelesített fénymásolatát, banki igazolást a cég fizetőképességéről, a munkaügyi központ által kiadott munkavállalási engedélyt, a munkaszerződést, bosznia-hercegovinai fizikai vagy jogi személy nyilatkozatát, hogy téríti a külföldi egészségügyi és más költségei, pl. visszautaztatását. Az eljárás 50 USD-nek (3 hónapos tartózkodás esetén 20 USD-nek) megfelelő Illeték.

Bérek és a rárakodó költségek

2010 decemberében BiH átlagában: a nettó bér 880 KM (kb. 440 EUR), a bruttó bér 1250 KM (kb. 625 EUR) volt. A munkabérek a három országrészben eltérnek.
A munkaadót terhelő járulékok (szuper bruttó bérre vetítve):
FBiH 31 % (17% nyugdíj, 12.5% egészségügyi, 1.5 % munkaadói járulék)
RS 33 % (18% nyugdíj, 12.5% egészségügyi, 1% munkaadói, 1,5% gyermekvédelmi)
BD 30,5-31,5 % (17% nyugdíj, 18% egészségügyi azokra, akik az FBiH, illetve 12% egészségügyi azokra, akik az RS törvénye szerint adóznak, 1.5 % munkaadói  járulék)
Munkavállalót terhelő járulékok (szuperbruttó bérre vetítve):
FBiH 10,5 % (6% nyugdíj, 4 % egészségügyi, 0.5 % munkavállalói  járulék)
RS 0 % nincs
BD 6 % (6% nyugdíj olyan alkalmazottakra, akik az FBiH törvényeit alkalmazzák)

A szuperbruttó bér – mind az RS-ben, mind az FBiH-ben – tartalmazza a nettó bért meghatározott koeficienssel megszorozva, a munkavállalói hozzájárulásokkal növelve.

Ipari ingatlanok és irodabérleti árak (egyéb versenyfeltételek, pl. energiaárak, stb.)

Ipari ingatlanok vételára: cca. 500 BAM/m2 – 1200 BAM/m2 között, bérleti ára 3 BAM/m2 – 5 BAM/m2 között szór. Irodákat15- 50 BAM/m2 áron lehet bérelni. Az elhelyezkedés, fekvés meghatározó.
Kommunális szolgáltatások költségei
Megnevezés Mértékegység Ár (BAM)
Távközlés (vezetékes telefon) impulzus 0,039
     telefonállomás létesítése  70,20
Víz és szennyvíz kommunális szolgáltatás m3 1,17
     bevezetési költség  450-2.500
Hőenergia  
     közületi m2 4,69
     lakossági m2 1,38-2,00
     bekötési költség  10,00
Gáz  
    háztartási fogyasztás Sm3 0,83
    ipari fogyasztás Sm3 1,03-1,04
    bekötési költség  58,5-15.000
Villamos energia  
    téli időszakban  
       1) magasabb tarifa KW 1,25 -1,30
       2)  alacsonyabb tarifa KW 0,96-1,00
    nyári időszakban  
       1)  magasabb tarifa KW 1,20-1,30
       2)  alacsonyabb tarifa KW 0,60-0,80
     bekötési költség  560-4700
Szemétszállítás m2 0,11-1,50

Prioritást élvező ágazatok

A külföldi befektetések szempontjából a legvonzóbb ágazatok az alábbiak:
 Energia szektor (Óriási a vízi energia kapacitás, a Drina és a Neretva folyók mentén 100 vízi erőmű építésére van lehetőség. Hőerőművek modernizációja, újak építése, energia export a régióba és az EU-ba, villamos energia rendszerek privatizációja, hatékonyan kiaknázható szélenergia)
 Bányászat, fémipar (Bőséges szén, ezüst, bauxit, magnézium, gipsz, stb. készletek, jelentős, exportképes alumínium és acélgyártás (ArcelorMittal vezető acélgyártó cég), gépgyártási szektor nemzetközi standardok szerinti színvonalú, B-H-ban előállított alumíniumra és acélra alapozva kiváló lehetőségek a tovább feldolgozásra (alumínium profilok, galvanizált fémhuzalok, minőségi acélgyártás, szerszámok, daruk, háztartási készülékek,stb.)
 Faipar, bútorgyártás (B-H területének 53 %-át (2,7 millió hektárt) erdő borít, 80 % állami erdő évi 10 millió m3 fakitermeléssel, ma is erős, exportképes bútoripar európai minőség és környezetvédelmi tanúsítványokkal)
 Mezőgazdaság és élelmiszer feldolgozás (1.5 millió hektár művelhető terület, kiváló talaj és éghajlati adottságok, öntözési lehetőség, szakképzett szabad munkaerő, fejlett zöldség termelés, gyümölcsösök (szilva, alma, körte) Hiányoznak a modern élelmiszer feldolgozó kapacitások (hűtőházak, konzervüzemek, italgyártás)
 Turizmus (Kiváló adottságok a sí turizmushoz (1984-ben Téli Olimpiát rendeztek) , tiszta levegő miatt „levegő kórházak „működtetése, folyamatban levő szálloda privatizációk, szálloda projektek, falusi-, hegyi-téli -, valamint vallási turizmusban rejlő lehetőségek.)
 ICT szektor (Az ICT szektor bővítésének meg vannak az ipari alapjai, az ország modernizálásához nagyszabású ICT infrastruktúrafejlesztések szükségesek, fiatal szakképzett munkaerő rendelkezésre áll, erős IT képzés az egyetemeken)  
 Környezetvédelem (Finanszírozási és tanácsadási igény van a vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, környezetvédelem területén főleg az önkormányzatok részéről.)
 Infrastrukturális beruházások (Budapest-Szarajevó-Ploce 5/c autópálya FBiH és RS beli szakaszainak tervezése, építése autópályához kapcsolódó beruházások, 5/c vasúti folyosó (Budapest-Eszék-Szarajevó-Plocse) tervezett modernizációs projektjei, egyéb útépítési projektek, földgázhálózat fejlesztése, PPP konstrukció lehetősége)
Számos befektetési projekt található a 2011 áprilisában megrendezett Sarajevo Business Forum honlapján: www.sarajevobusinessforum.com/

Privatizációs lehetőségek, tenderek

Az aktuális privatizációs lehetőségekről és a kiírt tenderekről Bosznia-Hercegovina Befektetés Ösztönzési Ügynöksége a FIPA (www.fipa.ba), továbbá az FBiH Privatizációs Ügynöksége www.apf.com.ba/Home.aspx?langTag=en-US, valamint a Szerb Köztársaság Befektetés Fejlesztési Bankja (www.irbrs.net/Default.aspx?lang=eng) adhat tájékoztatást.
Az FBiH Privatizációs Alapja a 2011. évre tervet készített 11 cég állami többségi részvénypakettjének eladására. A privatizációs tervet a FBiH kormányának kell jóváhagynia:
Cég neve Tevékenysége Részvény
pakett ( %) Részvény
pakett (M BAM)
Aluminij Mostar alumínium gyártás, feldolgozás 44,0   75,1
Energoinvest energetikai beruházások 67,0 147,9
Hidrogradnja  vízépítés, projektek 67,0   47,4
Sipad Export-Import külkereskedelem,nagykereskedelem 67,0     8,3
Remontni Zavod Travnik gépipari javító üzem 51,0     2,6
Unis fémipari vállalat 51,0   24,6
HT Mostar  távközlési vállalat 50,1 154,1
Sarajevo osiguranje  biztosító társaság 45,5   26,3
Energopetrol MOL-INA többségi tulajdonú kutak 22,1   15,2
Bosnalijek gyógyszergyár 19,3   15,1
Fabrika Duhana Sarajevo Szarajevói Dohánygyár 39,9   51,1

A nyereséges BH Telekom állami tulajdonú távközlési vállalat kimaradt a listából. Azt sem tudni, hogy az értékesítéseket nyilvános tendereken hirdetik-e meg.

Bosznia Hercegovinai befektetés-ösztönzési szervezet szolgáltatásai

Bosznia-Hercegovina Befektetés Ösztönzési Ügynöksége a FIPA (foreign Investment Promotion Agency) valóban hatékony – főleg információs – támogatást nyújt a külföldi befektetőknek. A szervezet honlapján (www.fipa.gov.ba) a befektetési környezetre, cégalapításra, privatizációs tenderekre vonatkozó hasznos információk találhatók.

A részletesebb országismertetőt dr. Sült Tibor külgazdasági szakdiplomata (sult@itd.hu; tsult@mfa.gov.hu) kérésre megküldi.