Azerbajdzsán gazdaságaAzerbajdzsán gazdasága a Szovjetunió megszűnését követő hanyatlás után 1996-ra stabilizálódott, azóta átlagosan évi 10% feletti dinamikával növekszik. A világgazdasági válságot megelőző években a világ legmagasabb GDP növekedéseit produkálta (2005-26,4%, 2006-34,5%, 2007-25,0%, 2008-10,8%.). A válság, mint minden országra kihatással volt, de ennek ellenére az azeri gazdaság folyamatosan bővül és a 2009 évi 9,3 %-os növekedése a FÁK országok közül a legdinamikusabb. Az EBRD adatai szerint az ország 2010-ben várhatóan 4-5 % növekedést fog elérni.A fellendülés alapvetően annak köszönhető, hogy az 1994-es gazdasági nyitást követően beáramló külföldi tőke és modern technológia segítségével kiaknázhatóvá váltak a szovjet időkben – a nyugat-szibériai óriáslelőhelyek miatt – elhanyagolt kőolajmezők.Az ország pénzügyi helyzete stabil, külföldi adóssága (2,6 Mrd USD) kevesebb, mint a GDP 6%-a, ami 2010-ben várhatóan tovább csökken. Az ország devizatartalékai 2009 végére elérik az 5,2 Mrd USD-t, továbbá az állami olaj alapja (SOFAZ Alap) a 13,3 Mrd USD-t, így az ország valós tartalékai a 18,5 Mrd USD körül mozognak. Az olajszektor 2010-ben várhatóan 10 százaléknyi, a nem-olajszektor pedig 5 százalékos növekedést fog mutatni. Az olajárak esetleges drámai változása bármilyen irányban viszont nagymértékben befolyásolhatja a gazdaság összes mutatóját. Az infláció 2009-ben az év elején 12% volt, ami csökkenő tendenciát mutat. A világgazdaság fellendülésével a várható infláció 2010-ben 5,3%.A költségvetési kiadások mértéke az elmúlt évtizedben 10 szeresére nőtt, ennek hatására a szegénységi szint alatt élők száma az elmúlt hét évben 49%-ról 13%-ra zsugorodott.A költségvetési mérleg 2009-ben pozitív, mivel az eredetileg deficittel tervezett költségvetés 55 USD hordónkénti árral számolták, viszont az átlag olajár kedvezőbben alakult. A gazdaságilag aktív lakosok száma az utóbbi évtizedben 10%-kal, több mint 4 millióra növekedett és folyamatosan nő.A hazai befektetések mértéke 2010-ben 8,5 Mrd AZN, amiből az állami befektetések mértéke 3,6 Mrd AZN, a befektetések zömét infrastrukturális valamint szociális projektek teszik ki.Azerbajdzsán tőkevonzó képessége a térségben kiemelkedő. 2003 óta 30 Mrd USD külföldi tőke áramlott az országba. Az FDI 85%-a nagy olajvállalatok (BP, Statoil, Total, Exxon, Itochu, Lukoil) befektetéseiből adódott. A 2008. évi adatok alapján, az első helyen a befektetések 46%-val a brit befektetők állnak, őket követi az USA 20%, Japán 10%, Norvégia 6%, valamint távközlési és banki befektetésekkel Törökország 6%-kal.A külkereskedelmi forgalom 2008-ban 54 Mrd USD volt, az import 7 Mrd USD, az export pedig 47 Mrd USD, így az ország 40 Mrd USD többlettel zárt. Ez drasztikus növekedést jelent a 2007. évi 12 Mrd USD forgalomhoz képest, mivel az ország ettől kezdve volt képes nagymennyiségben és világpiaci áron exportálni az olajkincseit.A forgalmon 45%-az EU-val, 26%-a pedig a FÁK-országokkal realizálódik.Az export 93%-át a kőolajipari termékek teszik ki. A fennmaradó részt főként olaj- és gázipari berendezések, mezőgazdasági és kohászati termékek képezték.Az import legfontosabb tételei gépek, és elektronikai berendezések, olaj, gáz és vízkezelő berendezések, ásványi alapanyagok, kohászati termékek, élelmiszerek, valamint híradástechnikai, szórakoztató elektronikai termékek.Legfontosabb külkereskedelmi partnerei: Olaszország, Törökország, Oroszország, USA, Ukrajna, Németország, Nagy-Britannia, Grúzia.Azerbajdzsán 1997-ben kérte felvételét a WTO-ba, de a tárgyalások még nem fejeződtek be.Magyar-azeri gazdasági kapcsolatokA Kaukázuson-túli régió államai közül Magyarország külkereskedelmi forgalma a legdinamikusabban Azerbajdzsánnal fejlődik, és ez az alábbiak szerint alakult az elmúlt években:
Export
Import
Összesen
Forrás: KSH. Az értékek USD-ben szerepelnek.A magyar kivitel 2008-ban az előző évihez képest 87,4%-kal bővült, és meghaladta a 85 M USD-t. 2009-ben folytatódott a kedvező tendencia, ami a világgazdasági válságot és a szűkülő magyar klasszikus exportpiacok tendenciáját figyelembe véve jelentős eredmény. Ez is annak a bizonyítéka, hogy hazánk számára Azerbajdzsán piaca még potenciális lehetőségeket rejt. 2010 januártól júliusig exportunk 41,6 M USD volt. A magyar kivitelvezető árucsoportjai gépek és berendezések, feldolgozott termékek, valamint élelmiszer, ital és dohány termékek. Forgalmunkban az azeri eredetű import értéke továbbra is elenyésző és nem mutat számottevő változást. Importunk többnyire rendszertelenül megy végbe, egy-két tételes egyedi behozatal a jellemző. Legnagyobb mértékben a feldolgozott szerves vegyi anyagok vásárlásából adódott. Importunk a következő évtizedben jelentősen megugorhat, ha az általunk is szorgalmazott Nabucco illetve AGRI Projekt megvalósul és ily módon azeri energiaforrásokat tudunk vásárolni.Azerbajdzsánnal kapcsolatos gazdasági kérdésekben, kérjük, forduljon a bakui nagykövetség külgazdasági tanácsosához, Koczka Zoltánhoz.
Fontosabb gazdasági egyezmények