Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) földrajzi értelemben a legkiterjedtebb, legátfogóbb páneurópai biztonsági szervezet, amely összesen 57 államot tömörít magába. A résztvevő államok között találjuk az Egyesült Államokat és Kanadát, az Európai Unió 28 tagállamát, a volt FÁK-térség utódállaimat, a nyugat-balkáni országokat, és 2012 óta Mongóliát is. A bécsi székhelyű nemzetközi szervezet fő funkciója – az ENSZ Alapokmány VIII. fejezetében foglaltak értelmében – az európai biztonság és stabilitás megőrzése, azaz a korai előrejelzés, a konfliktuskezelés, a válságkezelés és a válságok megoldását követő rehabilitáció.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az EBESZ átfogó és kooperatív módón kezeli a biztonságot, mivel annak mindhárom dimenziójával – politikai-katonai, emberi, illetve gazdasági és környezetvédelmi – egységesen foglalkozik. A szervezet fegyverzetellenőrzéssel, az új típusú fenyegetésegekkel elleni küzdelemmel, emberi- és kisebbségi jogi kérdésekkel, választási megfigyeléssel, a demokratikus átalakulás előmozdításával, a tolerancia elősegítésével, a diszkrimináció elleni küzdelemmel, valamint gazdasági-környezetvédelmi ügyekkel is foglalkozik.

A biztonság szerteágazó volta miatt a bécsi szervezet munkáját több autonóm EBESZ-intézmény is segíti: a varsói székhelyű Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok irodája (ODIHR) a biztonság emberi jogi aspektusaival, a Hágában található EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosi hivatal (HCNM) annak kisebbségjogi vetületével foglalkozik, míg az EBESZ Médiaképviselője (RFoM) a szólás- és sajtószabadság megőrzéséért felel. Kooperatív jellegéből adódóan mind az 57 EBESZ résztvevő állam konszenzussal hozza meg döntéseit, amelyek nem jogi, hanem politikai kötelezettségvállalást jelentenek. Ez utóbbiak az államok közötti kapcsolatokra, valamint az államok állampolgáraikkal szembeni viselkedésére nézve tekinthetők iránymutatónak.

A szervezet irányításáért a mindenkori soros EBESZ-elnökséget ellátó résztvevő állam az EBESZ-főtitkárral karöltve felel. Míg a soros elnökséget adó ország a szervezet éves politikai programjának végrehajtásáért felelős, addig a főtitkár a szervezet arca és egyben adminisztratív irányítója is. 2014-ben az éves soros EBESZ-elnökségi feladatokat Svájc, 2015-ben pedig illetve Szerbia látja majd el. Az EBESZ-főtitkára 2011 óta Lamberto Zannier olasz diplomata.