Konzuli okirat; konzuli tanúsítvány 

A Magyar Köztársaságnak a külügyminiszter által egyes közjegyzői feladatok végzésére felhatalmazott konzuli tisztviselője a magyar állampolgár érdekeihez közvetlenül kapcsolódó jognyilatkozatokról vagy jogügyletekről - a végintézkedést is beleértve - konzuli okiratot állíthat ki, és a jogilag jelentős tényekről és körülményekről konzuli tanúsítványt készíthet, okiratról hiteles fordítást készíthet vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja. Az e feladatok ellátására felhatalmazott konzuli tisztviselők jegyzékét a külügyminiszter évente közzéteszi.

Az ezen jogkörben eljáró konzuli tisztviselő a konzuli okirat készítésénél és a konzuli tanúsítvány kiállításánál a közjegyzőkről szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

A konzuli tisztviselő konzuli okirat készítési és konzuli tanúsítvány kiállítási tevékenységének részletes szabályairól szóló 1/2002 (I.23.) KüM-IM együttes rendelet értelmében a Konzuli Osztály felhatalmazott konzuli okirat készítésére és konzuli tanúsítvány kiállítására.

Konzuli tanúsítvány kiállítható:

• a magyar állampolgár és jogi személy jognyilatkozatairól vagy jogügyleteiről külföldön készült, továbbá a Magyarországon felhasználásra kerülő magánokiraton lévő névaláírás vagy kézjegy valódiságáról, amennyiben azt a konzul előtt személyesen megjelent fél vagy a jogi személy felhatalmazott képviselője konzul jelenlétében írja alá, vagy az okiraton szereplő aláírását a sajátjának ismeri el;
• a konzul előtt felmutatott okirattal megegyező másolatról;
• magyar állampolgár életben létéről.

Hiteles fordítás készítésére vagy fordítás helyességének tanúsítására a konzuli tisztviselő a fogadó állam hivatalos nyelvére vagy arra a nyelvre hatalmazható fel, amelyből legalább középfokú államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik.
A konzuli tevékenységhez nem kapcsolódó, speciális szaknyelvi ismereteket feltételező okiratok fordításának hitelesítését a konzuli tisztviselő megtagadhatja.

A konzuli tisztviselő köteles megtagadni a közreműködést a közjegyzőkről szóló törvényben foglalt esetekben, továbbá, ha az eljárás nemzetközi jogi szabályba vagy a fogadó állam jogszabályába ütközne, vagy az eljárás nem kapcsolódik magyar állampolgár érdekeihez.