Az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulója alkalmából tartottak október 29-én megemlékezést a bécsi magyar nagykövetség épületében. A magyar és az osztrák himnusz elhangzását követően Szalay-Bobrovniczky Vince nagykövet köszöntötte az ünnepi rendezvényen megjelent mintegy 500 vendéget. A sok nagykövet, köztük az apostoli nuncius, mellett jelen volt Karlheinz Kopf, a parlament ÖVP frakciójának a vezetője, Erhard Busek volt alkancellár, Maria Rauch-Kallat volt miniszter és számos más magas rangú személyiség. Az ünnepi beszédet az egyik legmagasabb osztrák közjogi méltóság, Fritz Neugebauer mondta. Az osztrák nemzeti tanács elnökhelyettese személyes emlékekkel is színesítette az 1956-ról szóló gondolatait. Hangsúlyozta, hogy egy népet el lehet nyomni egy időre, de örökre nem. 1956-ban a szovjet csapatok leverték a magyar felkelést, és „a tankkommunizmus” győzött. Amikor viszont, 1989-ben a magyar nép végrehajtotta a rendszerváltást, annak európai jelentősége is volt. 1956 jelentős építőkő volt az Európai békeprojektben is – mondta. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy egyes belpolitikai döntések, kihívások az európai unió országaiban alkalmasak arra, hogy ennek központi értékét háttérbe szorítsák.

Szalay-Bobrovniczky Vince nagykövet arról beszélt, hogy Magyarország 1956-ban nemcsak a saját szabadságáért harcolt, hanem a térség minden elnyomott népének a szabadságáért is. Megemlékezett arról, hogy a forradalom alatt Ausztria felszólította a szovjeteket, hogy vessenek véget a harci cselekményeknek és a vérontásnak. Köszönetet mondott Ausztriának a forradalom leverése után a területére menekülők befogadásáért, a szolidaritásért és barátságért.