Jelenleg összesen 23 állam -, illetve kormányközi egyezmény vagy tárcaközi megállapodás van érvényben a két ország között. Néhány fontosabb közülük:

légügyi egyezmény, jogsegély egyezmény, megállapodás az oktatási, kulturális és tudományos együttműködésről, megállapodás a kettős adóztatás elkerüléséről, megállapodás a beruházások ösztönzéséről és védelméről, a jogellenesen ott tartózkodó személyek államhatáron történő visszafogadásáról.

Az albán-magyar történelmi kapcsolatok sok évszázadra nyúlnak vissza. A legkorábbi szövetséget Nagy Lajos magyar király kötötte Velence ellen Thopia Károllyal, aki magát Albánia hercegének és Durazzo grófjának nevezte. Az együttműködés eredményeképpen szerezte meg az 1381-ben kötött torinói szerződés értelmében Nagy Lajos Dalmáciát. Ismeretes Szkander bég (Kasztrióta György) katonai szövetsége I. Ulászló magyar királlyal, illetve annak halála után Hunyadi Jánossal. Az önálló Albánia megalakulása (1912) utáni idők egyik legérdekesebb magyar vonatkozása volt Ahmed Zogu albán király 1938-ban kötött házassága a magyar főnemesi származású Apponyi Geraldine-nal.  

2009. október 30-31, magyar köztársasági elnöki hivatalos látogatás Tiranában.

Sólyom László és albán partnere, Bamir Topi köztársasági elnökök megvitatták Magyarország és Albánia kétoldalú kapcsolatainak helyzetét, megállapítva, hogy azokat megoldatlan kérdések nem terhelik, a fennálló politikai kapcsolatok kiválóak és a magas szintű találkozók dinamikája jónak értékelhető. Megerősítették, mindkét ország érdekelt a bilaterális kapcsolatok sokoldalú fejlesztésében.

A tárgyalások során közös igényként fogalmazódott meg, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében érintett szervezetek kezdeményezően és célirányosan lépjenek fel az egymás országaiban mutatkozó lehetőségek megismertetése és kihasználása érdekében. Ennek kapcsán pozitív fejleményként az ITDH mind a Tiranai Kereskedelmi és Gazdasági Kamarával, mind az albán állami befektetés-ösztönző ügynökséggel (ALBINVEST) együttműködési megállapodást írt alá.

További kölcsönös igény fogalmazódott meg a turizmus, infrastruktúra és az energiaszektor területén megvalósítható beruházások jobb kihasználására, különösen annak fényében, hogy elismerésre méltóak az albániai gazdasági és üzleti környezet javítása érdekében tett, nemzetközi szinten is elismert erőfeszítések.   

 

2010. február 17-19. KÜM szakállamtitkári konzultáció a két ország együttműködésének helyzetéről.

Faller Jenő dr. partnerével, Edith Haxhi külügyminiszter-helyettessel folytatott tárgyalásainak fő célja Dr. Balázs Péter külügyminiszter márciusi látogatásának előkészítése volt. A tárgyalások során a felek áttekintették a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, azok fejlesztésének lehetőségeit, különös tekintettel a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Faller Jenő dr. szakállamtitkárt udvariassági látogatáson fogadta Ilir Meta miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter, valamint tárgyalt a Tiranai Kereskedelmi Kamara elnökével, Nikolin Jaka-val is.

 

2010. március 26-27- i hivatalos külügyminiszteri látogatásra került sor, melynek programjában a magyar diplomácia irányítója tárgyalásokat folytatott partnerével, Ilir Meta miniszterelnök-helyettessel, külügyminiszterrel. A magyar külügyminisztert udvariassági látogatáson fogadta Bamir Topi köztársasági elnök, valamint Sali Berisha miniszterelnök és Jozefina Topalli parlamenti elnök asszony.

A hivatalos látogatás során aláírásra került a két külügyminisztérium közötti együttműködés megújításáról és bővítéséről szóló Jegyzőkönyv.  A hivatalos program részeként Mester Zoltán NFGM szakállamtitkár is aláírta albán partnerével a Gazdasági Együttműködési Megállapodást (GEM), majd a magyar külügyminiszter megnyitotta a nyugat-balkáni regionális nagyköveti értekezletet (2010. március 26-27)

 

2010. március 26-27-én külügyminiszteri megnyitó és részvétel mellett került lebonyolításra a nyugat-balkáni regionális nagyköveti értekezletet. A nagyköveti értekezlet résztvevőit üdvözölte Ilir Meta miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter. Az értekezlet áttekintette a nyugat-balkáni térség politikai folyamatait, az államainak integrációs közelítésével összefüggő kérdéseket, valamint a magyar diplomácia térségbeli feladatait. A regionális nagyköveti értekezleten Dr. Balázs Péter külügyminiszter is beszédet mondott, mely a magyar külpolitika súlypontjait és azokban a Nyugat-Balkán helyét és szerepét részletezte.

 

2011. március 30-31-én Kövér László házelnök vezetésével hivatalos látogatást tett Albániában a Magyar Országgyűlés delegációja. A magyar házelnök partnerén, Jozefina Topalli parlamenti elnök asszonyon kívül megbeszélést folytatott Bamir Topi köztársasági elnökkel, Sali Berisha miniszterelnökkel és Edmond Haxhinasto miniszterelnök-helyettessel, külügyminiszterrel. Az Országgyűlés elnöke szűk körű megbeszélést folytatott az albán házelnök asszonnyal egy EU parlamenti ikerintézményi projekt megvalósításának lehetőségeiről, és informális keretek között találkozott a parlamenti albán-magyar baráti tagozat tagjaival is. Kövér László felkereste Apponyi Geraldine, I. Zogu albán király feleségének tiranai sírját és találkozott unokájával, II. Leka herceggel. A megbeszélések során elhangzott fontosabb megállapítások az alábbiak szerint foglalhatók össze.

 

2011. június 2-3-án a soros magyar EU elnökségi időszak alatt Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos albániai látogatást tett, melynek során négyszemközti, majd plenáris ülésen találkozott  Sali Berisha albán miniszterelnökkel. Orbán Viktor találkozott Jozefina Topalli albán házelnökasszonnyal is, valamint látogatást tett a Tiranai Egyetemen, ahol a hallgatókkal tervezett találkozón a nyugat-balkáni országok EU integrációjának kérdéseivel kapcsolatos előadás szerepelt.    

Sali Berisha miniszterelnök a találkozón nagy elismeréssel szólt Magyarországnak Albánia EU integrációhoz és a vízumliberalizációhoz nyújtott segítségéről. Berisha – elismerően értékelve a magyar miniszterelnök tiranai látogatását – kiemelte annak fontosságát, nemcsak a két ország közötti kapcsolatok, de Albánia EU-hoz való viszonyának szempontjából. A magyar miniszterelnök biztosította vendéglátóját Magyarországnak Albánia EU csatlakozási folyamatához nyújtandó támogatásáról. Kiemelte: „Albánia EU integrációja nemcsak az ország, hanem az EU érdeke is”.   

 

 

„Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
   Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Sajnos nem beszélek albánul. Ami baj. De ennél van nagyobb baj is. Ha meg akarnék tanulni, se tudnék. Merthogy nincs aktuális albán-magyar szótár. Szerintem ez tarthatatlan. Mindent meg kellene tennünk, hogy legyen egy ilyen szótár. Biztassuk a nyelvészeinket, hogy segítsenek nekünk ebben. Sajnos Önöknek be kell érniük azzal, hogy magyarul beszélek. 10 évvel ezelőtt is jártam itt Önöknél, akkor egy másik politikai család adta az ország kormányát és akkor a mostani miniszterelnök éppen ellenzékben volt. Akit akkor is fölkerestem, szabályos blokád alatt volt egy utcában elzárva, még bejutni is volt, úgyhogy ha van valaki, akit nem lep meg, hogy éles politikai vita van Albániában, az én vagyok. És azt gondolom, hogy a belpolitikai viták az albán népre tartoznak, és az albán nép ezeket a belpolitikai vitákat meg fogja oldani.

Egy olyan embernek, aki 10 évvel ezelőtt járt itt, más a látószöge, mint Önöknek, akik minden nap itt ébrednek. És szeretnék gratulálni - Miniszterelnök úr – Önöknek, mert fantasztikus fejlődés történt itt az elmúlt 10 évben. Biztosan nem könnyű az élet itt Albániában sem, biztosan itt is vannak nehézségek, de a 10 év alatt megtett út és fantasztikus változás nyilvánvaló számomra. Úgyhogy engedje meg Miniszterelnök úr, hogy gratuláljak az albán népnek ahhoz a fantasztikus erőfeszítéshez, amit az elmúlt 10 évben tett.

Az albán és a magyar nemzet kapcsolatai kiválóak, és nincsen semmilyen politikai vita közöttünk. Ahol szeretnék javulást elérni, az a gazdaság. Önök egy nyitott ország, amely bekapcsolódott a nemzetközi gazdaság vérkeringésébe, egész Európa itt van, kivéve a magyarokat. Nekünk szükségünk volna egy magyar sikertörténetre itt Albániában. A magyarok olyanok, mint a madarak, csak olyan ágra ülnek, ahol már valaki van. Úgyhogy az első magyar madárnak az albán fa ágára kellene ülnie, és akkor jönnének a többiek is. Én készen állok arra, hogy a gazdasági kapcsolataink javuljanak a jövőben.

Ami az európai kérdéseket illeti, tudják, én azok közé a miniszterelnökök közé tartozom, akik a nemzeti büszkeséget és a nemzeti önbecsülést a legfontosabb értéknek tartják. Ezért szeretném világossá tenni, hogy nem csak Albániának van szüksége az Európai Unióra, de az Európai Uniónak is szüksége van Albániára. Albánia egy nagyszerű ország és komoly értéket képvisel, európai érdek, hogy minél hamarabb az Európai Unióhoz tartozhasson. Az Európai Unió egy két irányból járható utca, mindkét irányból járható, az EU felől és Albánia felől is, kölcsönös az érdekeltség.

Ugyanakkor szeretném, hogyha Albániában mindenki megértené, hogy az Európai Unió nem tekinthet el a saját értékeitől, és nem tekinthet el a saját szabályaitól sem. Egy nagyon bonyolult építmény az Európai Unió, és ha eltekintünk a szabályaitól, részeire fog hullani. Ezért, úgy mint ahogy Magyarország esetében is volt, minden csatlakozásnak előfeltétele a közös értékek és a közös szabályok átvétele. Két fontos dolgot tanultam meg a mai napon e tekintetben, az első, hogy az Önök miniszterelnöke világossá tette, hogy Albánia az érdemek alapján akar csatlakozni, és nincs kétségem, hogy ezek a teljesítmények meg is fognak születni.

A másik fontos dolog, hogy Albániában szinte teljes nemzeti konszenzus van az Uniós csatlakozást illetően, és fontos hogy egy nemzetet közös célok abroncsozzanak össze, én mint az Európai Unió Tanácsának soros elnöke örülök annak, hogy ez a közös nemzeti cél az éppen az Európai Unióhoz való csatlakozás. Szeretném biztosítani a Miniszterelnök urat is és az albán népet is, hogy Magyarország minden tekintetben a rendelkezésükre áll, és támogatja az Önök nemzeti törekvéseit. 

Köszönöm a figyelmet”.

 

Dr. Huszár János nagykövet megbízólevelének átadására 2011. szeptember 19-én került sor Bamir Topi köztársasági elnök hivatalában. A magyar-albán kapcsolatok kiemelt elismertségére utal, hogy a csütörtökön állomáshelyére érkezett nagykövetet már hétfőn fogadta az államfő, illetve, hogy a másfél órás esemény időtartama jóval meghaladta a szokásos protokolláris mértéket. A köztársasági elnök a magyar-albán kétoldalú kapcsolatokról kiemelte, hogy Albánia gazdaságilag dinamikusan fejlődik, ez tág teret kínál a kétoldalú gazdasági kapcsolataink továbbfejlesztéséhez, melyeknek el kell érniük a politikai kapcsolatok szintjét. Az integrációról szólva aláhúzta, hogy erősíteni kell a parlamenti etikát, ami elvezethet a normális működéshez, és az Albánia EU integrációjához szükséges törvények elfogadásához.

 

Dr. Huszár János nagykövetet 2011. szeptember 27-én bemutatkozó látogatáson fogadta Sali Berisha miniszterelnök. A megbeszélésen megfogalmazódott, hogy Magyarország továbbra is támogatja Albánia EU integrációját, és mindkét ország feltett szándéka a bilaterális kapcsolatok tovább erősítése. Berisha kíválónak minősítette a két ország politikai kapcsolatait, kiemelve Orbán Viktor magyar miniszterelnök közelmúltban történt tiranai látogatását. Ugyanakkor az albán miniszterelnök a kétoldalú kapcsolatok további erősítésének szükségességét hangsúlyozva, rámutatott: különösen a gazdasági együttműködés és a befektetések területén kell fejlődést elérni. Ehhez kapcsolódva Huszár János magyar nagykövet kifejtette, hogy a két ország közötti kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztését tekinti fő feladatának. Egyetértett Berisha miniszterelnök álláspontjával, hogy ehhez a gazdasági mellett a kulturális és oktatási területek fejlesztése a legjobb eszköz. Hangsúlyozta, hogy két olyan ország között, amelyek hasonló demokratikus értékeket vallanak, a történelmileg megalapozott kapcsolatok a későbbiekben is kiváló alapot jelentenek az együttműködésre. Huszár úr Magyarország változatlan támogatásáról biztosította Albánia EU integrációs törekvését. Rámutatott, hogy országának is érdeke, hogy a Nyugat-Balkáni régió ebben a tekintetben is érdemben előrelépjen.

 

Dr. Huszár János nagykövetet 2011. szeptember 28-án bemutatkozó látogatáson fogadta Jozefina Topalli parlamenti elnök asszony, melynek során az  EU integráció, a belpolitika, a gazdaság és a kétoldalú kapcsolatok aktuális témáit vitatták meg.   Az albán házelnök megítélése szerint a kétoldalú politikai kapcsolatok kiválóak, őszinték és nagyon közvetlenek. Köszönetet mondott Magyarország és a Magyar Országgyűlés eddigi támogatásáért. Aláhúzta: továbbra is érdekeltek a minél szorosabb együttműködésben, a magyar tapasztalatok megismerésében. Szívesen látnának magyar befektetőket Albániában, kölcsönösen előnyös lenne, amennyiben a kiváló politikai kapcsolataink a kölcsönös üzleti érdek alapján a gazdaság területén konkrét eredményekhez vezetnének. A beszélgetésen elhangzott, hogy Magyarország másoknál jobban érti Albániát és Budapest minden tekintetben megbízható partner, az EU elnökség során megnyilvánult támogatására a továbbiakban is számítanak.

 

2011. október 27-28-án kerül sor Ódor Bálint helyettes államtitkár, európai igazgató tiranai, pristinai és szkopjei konzultációjára. A partnerekkel folytatandó tárgyalásokon a kétoldalú együttműködés lehetőségei, integrációs felkészülésük támogatása, csatlakozási menetrendjük és az uniós alapokból való közös projektek lebonyolítása szerepel.